Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-72

288 72. szám. ről-esetre megengedheti, hogy csemegebor (ürmösbor) előállításához alapanyagul 12 térfogat-% szertartalomnál kisebb térfogat-% szesztartalmú bor is felhasználható legyen. Csemegeborok (ürmösborok) előállításához belföldi szárított (fonnyasztott) szőlő, besűrített must, fagyasztott bor és legalább 92 térfogat- %-os hibátlan borpárlat, ürmösborhoz pedig egyes fűszerek is felhasználhatók. A csemegeborok (ürmösborok) szesztartalma a 22.5 térfogat-%-ot meg nem haladhatja. A csemegeborok (ürmösborok) csak a földmívelésügyi miniszter előzetesen megszerzendő engedélye alapján állíthatók elő. A csemegeborok (ürmösborok) előállításának módozatait a földmívelésügyi miniszter rendelettel szabályozza. Csemegebort csak kifejezetten »csemegebor«, ürmösbort pedig csak kifejezetten »ürmösbor« (»ürmös«) néven szabad forgalomba hozni. A forgalomba hozott csemegeborok (ürmösborok) címkéjén, valamint a forgalombahozatalukra irányuló mindennemű üzleti iraton vagy nyomtatványon (hirdetés, ajánlat, kínálat, stb.) a készítő vagy a forgalomba hozó cégét és telepe helyét is fel kell tüntetni. 40. §. A misztella (fojtott must) oly ital, melyben a must erjedését, illetve továbberjedését legalább 92térfogat-% szesztartalmú, hibátlan borpárlat hozzáadása által megakadályozták (6. §. 5. pont.). A misztella előállítására és forgalombahozatalára vonatkozó részletes szabályokat a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg rendelettel állapítja meg. 41. §. Pezsgő az olyan szénsavdús bor, amelyben a szénsav cukornak a borhoz való hozzáadásával, erjesztés vagy természetes erjedés útján palackban fejlődött és ott visszafoj tátott. A pezsgőhöz a gyártásánál szokásos úgynevezett likőrt is hozzá szabad adni. Pezsgő forgalombahozatalánál a palack címkéjén és dugóján a készítő nevét és telepének helyét fel kell tüntetni. Ezek a rendelkezések a külföldi származású pezsgőre is irányadók (16. §.). 42. §. Habzóbor, a pezsgőhöz hasonló, olyan szénsavdús bor, amely szénsavval mesterséges úton van telítve. Habzóbort csakis »habzóbor« elnevezéssel szabad forgalomba hozni. A »habzóbor« elnevezést ennek a szónak idegennyelvű fordításával helyettesíteni tilos. Habzóbor forgalombahozatalánál a palack címkéjén és dugóján a készítő nevét és telepének helyét fel kell tüntetni. Ezek a rendelkezések a külföldi származású habzóborra is irányadók (16. §.). 43. §. A törkölybor (csiger, lőre) a borhoz hasonló olyan ital, amely szőlőnek vízzel felöntött friss törkölyéből erjesztés útján származik. Törkölybort készíteni kizárólag csak saj átt er mé sű sz őlőt örkölyb ől, c sak házi fogyasztás céljára és csakis oly szőlőbirtokosoknak szabad, akiknek szőlőterülete a 2 kat. holdat meg nem haladja. Házi fogyasztás alá az a törkölybor mennyiség esik, amelyet a termelő családja, továbbá annak cselédei és munkásai fogyasztanak el. A házi fogyasztás céljára évenként készíthető törkölybor mennyisége nem haladhatja meg a termelő ebbeli egy évi szükségletét. Egy évben 5 hektóliternél több törköly bort egy termelő semmiesetre sem készíthet. Olyan termelőknek, akik mustnak, bornak vagy bor előállítására szolgáló szőlőnek adásvételével, vagy bornak kimérésével, illetve kismértékben való árusításával foglalkoznak, törkölybort készíteni nem szabad. Törkölybor előállításához háromnaposnál régibb törkölyt felhasználni nem szabad. Törköly bor előállítására ugyanazt a