Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-67

67. Bizottságok tárgyalásá­nak módja. Általános tárgyalás. Részletes tárgyalás. Szakaszok együttes tárgyalása. kozás vezetésénél. Karhatalom kiren­delése iránt azonban a Ház elnökéhez kell fordulnia. 52. §. (1) A törvényjavaslatokat és azokat az ügyeket, amelyeknek a természete az elnök megítélése szerint ezt meg­kívánja, a bizottságok általános és ezt követő részletes vitában tárgyalják. (2) A törvényj avaslatok részletes tár­gyalása rendszerint szakaszonként tör­ténik, de a bizottság elhatározhatja, hogy több egymással kapcsolatos sza­kaszt együttesen, vagy egyes szaka­szokat részletenként (bekezdésenként vagy pontonként) tárgyal. Az egyes szakaszokról együttes tárgyalás eseté­ben is külön kell határozni. Felszólalások korlátozása. Miniszter és előadó korlátlan felszólalási joga. Bizottsági tagok határozati javaslata és indítványa. 53. §. (1) Az általános vitában és a rész­letes vitának minden részletéhez min­den tag csak egyszer szólhat hozzá, de ettől a bizottság indokolt esetben az elnök javaslatára eltérést engedhet. A vita bezárása után további felszólalás­nak helye nincs. (2) Az (1) bekezdésben foglalt kor­látozások a miniszterre, a bizottsági előadóra és az indítványtevőre nem vonatkoznak. 54. §. (1) A vita során a bizottság tagjai részéről előterjesztett határozati ja­vaslatok és indítványok csak akkor tárgyalhatók, ha azok írásban is be­nyujtatnak. (2) Határozati javaslat csak az ál talános vita során terjeszthető elő. 55. §. Nem bizott­sági tagok indítványo­zás! és felsző lalási joga a bizottságban. (1) A bizottságokhoz utasított tár­gyakra nézve a Háznak bármely tagja — ha nem tagja is a bizottságnak •—• nyújthat be írásban határozati javas­latot vagy indítványt az illető bizott­Felsőháai iromány. 1935—1940. II. kötet.

Next

/
Thumbnails
Contents