Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-67

234 67. szám. Bizottsághoz utasított indítvány benyújtójának joga a bizottsági tárgyaláson. Együttes bizottsági ülések. ság elnökéhez, aki arról a bizottságnak a tárgyalás folyamán jelentést tesz. A benyújtó határozati javaslatát vagy indítványát annak tárgyalásánál a bizottság engedélyével élőszóval is indokolhatja. Szavazati joga azonban nincs. (2) Az, akinek indítványát vagy törvényjavaslatát a Ház utasította valamelyik bizottsághoz, annak tárgyalásában részt vehet, ha nem is tagja a bizottságnak ; szavazati joga azonban nincs. 56. §. Ha a Ház vagy az elnök a törvényjavaslatot, vagy a bizottsági előkészítést igénylő ügyet több bizottsághoz utasítja, azok azt együttes ülésen tárgyalják. Afelett, hogy az elnöklést melyik bizottság elnöke lássa el, az elnökök maguk között egyeznek meg. 57. §. Érvényes határozat hozatalához —• a bizottsági elnököt is beleszámítva — az egyes bizottságokban a tagok legalább egy negyedrészének, két vagy több bizottság együttes ülésén pedig a legnagyobb taglétszámú bizottság tagjai legalább egy harmadrészének megfelelő számú tag jelenléte szükséges. Az elnök csak szavazategyenlőség esetén szavaz. 58. §. (1) A bizottság határozatával szemben a bizottság több tagja együttesen kisebbségi véleményt, bármely tagja pedig különvéleményt terjeszthet elő. (2) A kisebbségi vagy különvéleményt írásban kell beadni. 59. §. (1) A bizottság javaslatát — amelyhez az esetleg benyújtott kisebbségi és különvélemények is csatolandók — jelentés alakjában terjeszti a Ház elé. A jelentést az elnök és előadó írják alá. Határozóképesség. Kisebbségi és különvélemény. Bizottsági jelentések.