Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.
Irományszámok - 1935-66
66. szám. 201 nem halad meg, az említett kulcs úgy módosul, hogy a II. csoportba tartozó követelések összegének 60 %-át, a III. csoportba tartozó követelések összegének 40 %-át, a IV. csoportba tartozó követelések összegének pedig 20 %-át kell könyvadósságként átvállalni. A jelzálogjoggal nem biztosított követeléseket az itt tárgyalt rendezés szempontjából a bejegyzett követelések után következő, egymás közt egyenlő rangsorban álló követelések gyanánt kell számításba venni. Mindazonáltal, ha a védett ingatlanokra bejegyzett terhek összege a kat. tiszta jövedelemnek kétszázszorosát is meghaladja, a könyvadósságvállalásnak rendszerint nincs helye és az ily ingatlanok védett birtok minősége az 1936. évi október hó 31. napján megszűnik, amikor is a védett birtok feljegyzést bármely hitelező, vagy a kincstár kérelmére törölni kell. Viszont az ily birtok tekintetében a védettségi feljegyzés hatályát további egy évre meg lehet hosszabbítani, vagy a könyvadósságvállalás útján történő teherrendezést ily birtokra is ki lehet terjeszteni, ha a tulajdonos kimutatja, hogy saját és vele közös háztartásban élő hozzátartozóinak a védett birtok jövedelme az egyedüli megélhetési alapja, kivételes méltánylást érdemlő esetben pedig még akkor is, ha a nem mezőgazdasági forrásból eredő jövedelem elenyészően csekély. Ha a pénzügyminiszter a kétszázszoroson túl megterhelt védett birtok tekintetében a könyvadósságvállalás útján való rendezést kivételesen engedélyezi, az előbbemlített kulcs alapján történő rendezés után a kétszázszoros szorzaton túl eső követelések is teljesen megszűnnek. Megjegyzi még a bizottság, hogy az új R. 8—10. §-ai lehetővé teszik »a teherhatárok« módosítását is arra az esetre, ha a kat. tiszta jövedelem negyvenszeres szorzata az ingatlan értékét és rendes gazdálkodással elérhető jövedelmezőségét tekintve nem megfelelő alap a teherrendezés alkalmazására; ebben az esetben bármelyik érdekelt kérelmére az említett szempontból megfelelő alacsonyabb vagy magasabb határt lehet megállapítani. Végül megemlítendő, hogy a hitelező a könyvadósságvállalás útján való kielégítést bizonyos esetekben (a védettséggel járó korlátozások alól kivett követelések, külön kielégítési joggal biztosított, továbbá családi vagy öröklési jogviszonyon alapuló követelések, úgyszintén a védett birtok vételárhátraléka) nem köteles elfogadni, amely esetben a bíróság az eset összes körülményei alapján állapítja meg a tartozás törlesztési módozatait, sőt a tartozás összegét is megfelelően leszállíthatja. Mindezeknek a rendelkezéseknek a figyelembevételével a kormány a törvény-, j avaslat 1. §-ában arra kér felhatalmazást, hogy a védett birtokoknak a negyvenszeres szorzaton túl eső, mintegy 300 millió pengős terhe rendezésére legfeljebb 150 (Egyszázötven) millió pengő összegű oly könyvadósságot vállalhasson, amelyre a kincstár a kamat és törlesztés fejében 40 éven át évi 3 %-ot fizet. A kölcsön tőkéje és kamatai minden jelenlegi vagy ez után behozandó közterhek levonása nélkül fizetendők ki. A kölcsönszolgálat fedezéséről az 1933 : XXVII. t.-c. 1. §-a alapján felvehető kölcsön eredménynek maradványából, ennek felhasználása után pedig évenként az állami költségvetésben kell gondoskodni. Másik alapvető rendelkezése az új R-nek az, hogy, ha a védett birtok 10 holdnál nem nagyobb, vagy ha nagyobb, de kat. tiszta jövedelme 100 koronát meg nem halad, a rövidlejáratú tartozásoknak az a része, amely a birtok kat. tiszta jövedelmének negyvenszeres szorzatát nem haladja meg, hosszúlejáratú tartozássá alakul át. Az ilyen tartozást a gazdaadós a tőketartozás évi 4% %-ának 50 éven át való megfizetésével köteles letörleszteni, hacsak maga az adós a külön rendeletben meghatározandó határidőben erről le nem mond. Köztartozások, továbbá záloglevél —- vagy kötvénykibocsátás alapjául szolgáló kölcsönköveteFalsöíhiázi imoraány. 1930^-1940. II. kötet. 26
