Felsőházi irományok, 1935. I. kötet • 1-59. sz.
Irományszámok - 1935-15
15. szám. 135 A nyugellátások előirányzata 89'5 millió P-ről 1 millió P-vel 90*5 millió P-re emelkedett. Az emelkedés oka ugyanaz, mint ami a közigazgatás nyugellátásaival kapcsolatban előadatott. A nyugellátásban részesülők létszáma 1.407 fővel emelkedett. Itt is megjegyzi a pénzügyi bizottság, hogy az állami üzemek 90*5 millió P-t tevő nyugellátási terhével szemben a rendszeres állandó illetmények összege 96*8 millió P, a nyugdíjterhek aránya tehát még kedvezőtlenebb, mint a közigazgatásnál. Ez a kedvezőtlen arány az állami közigazgatás nyugdíj terhével kapcsolatban előadott indokokra vezethető vissza. A nyugellátások kiadásainak aránya az 1924/25. évi 12*8%-kal és az 1934/35. évi 22*2%-kal szemben ezúttal 22*1%. A dologi (üzemi) kiadások az előzőévi 187*3 millió P-ről* 5 millió P-vel 192*3 millió P-re emelkednek. Ennek az emelkedésnek oka az, hogy e kiadásoknak további apasztása a forgalom biztonságát és a termelés biztosításának veszélyeztetése nélkül a végrehajtott takarékossági és racionalizálási intézkedések ellenére sem látszik lehetségesnek és hogy a halaszthatatlan felújítási és karbantartási költségeken felül, a forgalom és a foglalkoztatás emelkedése miatt is az eddiginél magasabb összegeket kellett előirányozni. A dologi (üzemi) kiadásoknak aránya az Î924/25. évi 47*5 %-kal és az 1934/35. évi 46*4 %-kai szemben az 1935/36. évben 46*9%. Az üzemeket terhelő államadóssági szolgálat, az 1934/35. évi 11*9 millió P-ről 0*8 millió P-vel 12*7 millió P-re emelkedik. Ez a többlet — mint már említtetett — az újabb kölcsönök szolgálatára szükséges összegek előirányzása folytán érvényesül. E kiadások aránya az üzemek összes kiadásaihoz viszonyítva 1924/25-ben 0*4 %, 1934/35-ben 2*9% volt, 1935/36-ban pedig 3*1 %. A pénzügyi bizottság megismétli az előző évi költségvetésekre vonatkozó jelentéseiben (utoljára 305. Eh. szám 5. lap) foglalt azt az észrevételét, hogy úgy állampénzügyi, mint közgazdasági okokból kívánatos volna, hogy az üzemek közül azok, amelyeknél fontos okok nem szólnak az állam kezelésében való megtartás mellett, a magánvállalkozás kezeibe vitessenek át vagy más megoldás hiányában legalább esetenként vegyes vállalatokká alakíttassanak. Az államadósságok tőkeálladélcára és ezeken belül az üzemi rész alakulására vonatkozóan előadott összehasonlító számadatok a bizottságnak ezt a régen elfoglalt álláspontját még megerősítik. A bizottság tudatában van természetesen most is annak, hogy a viszonyok még ma is nagyon nehézzé teszik a magánvállalkozás bekapcsolását, úgyhogy abból, hogy az ilyirányú igyekvések eddig eredményre nem vezettek, szemrehányás a kormányt nem érheti ; a bizottság mégis újból kifejezésre juttatja, hogy továbbra is fenntartja azt a véleményét, hogy az ideirányuló törekvéseket, amikor csak lehetséges, meg kellene valósítani. A bizottság tavalyi költségvetési jelentésében ismertetett az az eljárás, hogy a Budapesten működő utalványozási joggal felruházott hatóságoknál és hivataloknál a legfőbb állami számvevőszék az utalványozásokat kísérletképpen a helyszínen ellenőrzi, továbbra is érvényben maradt, amit a bizottság megnyugvással vesz tudomásul. II. A törvényjavaslat egyes szakaszainak ismertetése : A költségvetési törvényjavaslat 1. és 2. §-a az állami költségvetésnek a fentiekben ismertetett számadatait tartalmazza a rovatokig menő részletezéssel. * Ez az összeg az 1934/35. évi költségvetésben 199.2 millió P-vel szerepelt, mert magában foglalta az üzemeket terhelő állami adósságok szolgálatát is, ami ezúttal külön van kimutatva. Ennek folytán a dologi kiadásoknak a szöveg ugyanezen bekezdése végén kimutatott százalékos aránya is némileg módosult.
