Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-287

86 287. szám. alakulat és tájrész területe, úgyszintén a védett állat- és növényfaj tenyésző helye, továbbá az a felszíni terület, amely a barlang bejáratához és épségének megóvásához szükséges : természetvédelmi terület ; védelem alá vont egész tájék területe : tájvédelmi körzet. 213. §. A természetvédelem célja egyfelől minden olyan behatást elhárítani, amely a védelem tárgyának eredeti épségében való fennmaradását, illetőleg tájképi szépségét vagy egyéb sajátos természeti tulajdonságait sértené vagy veszélyeztetné ; másfelől lehetővé tenni a védelem alá vont allâtes növényfaj zavartalan tenyészetét ; megóvni a védett forrás és patak vizének tisztaságát és biztosítani a forrásokat a vadon tenyésző állatok számára. 214. §. A természet védett tárgyait elpusztítani, megrongálni vagy azoknak eredeti állapotát megváltoztatni, védett fajhoz tartozó állatot vagy növényt elpusztítani, vagy tenyészetében megzavarni, ily állatot bántalmazni, elfogni vagy fogságban tartani, ily növényt a földtől elválasztani tilos. A természetvédelem a vadászatnak a fennálló jogszabályok szerint megengedett gyakorlását nem érinti. A természetvédelem nem terjed ki használt épületeken rakott madárfészkekre. A földmívelésügyi miniszter a védett állatnak, növénynek vagy a védett madár tojásának kizárólag tudományos célra való megszerzésére engedélyt adhat. 215. §. Természetvédelmi területen, illetőleg tájvédelmi körzetben nem szabad oly művet, üzemet, épületet vagy egyéb berendezést (hirdető berendezés, jelzőoszlop, jelzőtábla) létesíteni, amely a védett természeti állapotot — ideértve a táj szépségét, a kilátást és rálátást is — hátrányosan zavarná. Amennyiben a jelen törvény hatálybaléptekor már meglévő építmény vagy egyéb berendezé« az említett szempontból kifogás alá esik, megfelelő átalakítása vagy eltávolítása felől a földmívelésügyi miniszter határoz. 216. §. Barlang felfedezését a földmívelésügyi miniszternek haladéktalanul be kell jelenteni. Barlangot csak a földmívelésügyi miniszter engedélyével és az általa jóváhagyott terv szerint szabad feltárni és természetes alkatában megváltoztatni. Az engedélyt csak abban az esetben szabad megadni, ha az 1929 : XI. t.-c. 18. §-a alapján elrendelt ásatást már elvégezték, vagy ha az ásatás mellőzését a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa kimondotta. A feltárásnál felszínre kerülő tudományos értékű leletek az 1929 : XI. t.-c. 18. §-ában felsorolt leletekkel egy tekintet alá esnek. 217. §. A természetvédelem a földmívelésügyi miniszter irányítása és főfelügyelete alatt áll, aki a természetvédelemnek más ügykört is érintő kérdéseiben az érdekelt miniszterekkel egyetértve rendelkezik és intézkedik. A természetvédelem irányításához és főfelügyeletéhez szükséges szakértő közreműködés kifejtésére Országos Természetvédelmi Tanácsot kell létesíteni. Az Országos Természetvédelmi. Tanács feladata a természet védelemre érdemes tárgyainak felkutatása, azok védetté nyilvánítása, a természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek meghatározása iránt javaslatot tenni s általában a természetvédelem körül felmerülő kérdésekben szakvéleményt nyilvánítani. A Tanácsot akként kell megállapítani, hogy abban az érdekelt miniszterek, az általuk kijelölt hatósági szervek és intézmények, a Műemlékek Országos Bizottsága és azok az országos jelentőségű szervezetek, amelyek működésükkel a természetvédelem céljait szolgálják, megfelelő képviselethez jussanak, valamint a természettudományok művelésében kiváló szakférfiak helyet foglaljanak. A Tanács tagjait az érdekelt