Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-287

287. szám. 87 miniszter javaslatára a földmívelésügyi miniszter nevezi ki. A Tanács a szükséghez képest saját kebelében alakítható szakosztályokban, továbbá a földmívelésügyi miniszter hozzájárulásával vidéken szervezhető Természetvédelmi Bizottságok közre­működése útján készíti elő munkáját. A Tanács és a Bizottságok tagjait működésükért díjazás nem illeti ; ki­küldetés esetében számukra útiköltség és napidíj állapítható meg. A Tanács és a Bizottságok szerveze­tét és ügyrendjét a vallás- és közok­tatásügyi miniszterrel egyetértve a földmívelésügyi miniszter állapítja meg. 218. §• A természetvédelem tárgyait, illetőleg a természetvédelmi területeket (212. §.) az érdekelt ingatlantulajdo­nosok meghallgatása után, az Országos Természetvédelmi Tanács javaslata alapján, a földmívelésügyi miniszter — az összes körülményeknek, így kü­lönösen a lakosság kereseti és megél­hetési viszonyainak gondos mérlegelé­sével — a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg (védetté nyilvánítás) ; tájvédelmi kör­zetek megállapításához a m. kir. mi­nisztérium hozzájárulása szükséges. A védetté nyilvánító határozatban részletesen meg kell határozni a védetté nyilvánított természeti tárgyra és terü­letre nézve : a védelem tartalmát, a föld használatának és művelésének, továbbá források, patakok, tavak ép­ségben és tisztán tartásának vagy ren­dezésének módozatait, művek, épüle­tek és egyéb berendezések (215. §.) létesítési tervének kötelező bejelenté­sét s ezzel kapcsolatban az engedélye­zési eljárást, meglévő ilyen berendezé­sek esetleges átalakításának vagy eltá­volításának módozatait, valamint a természetvédelmi szempontból szüksé­ges kerítések, jelzőtáblák és egyéb létesítmények felállítását, végül bar­langok (216. §.) tekintetében a feltárás engedélyezésének és a megengedett használatnak módozatait is. Vadon te­nyésző állat ivóvízhez jutása érdekében forrás megfelelő átalakítását is el lehet rendelni. Mind a védetté nyilvánító határoza­tot, mind a védettség megszüntetésé­ről rendelkező határozatot a terület tu­lajdonosának is meg kell. küldeni. Amennyiben a földmívelésügyi mi­niszter a Természetvédelmi Tanács meghallgatása után megállapítja, hogy megszűntek azok az okok, amelyek a természetvédelem megállapítására vezettek, az érintett területeket a vé­delem s az ezzel kapcsolatos korláto­zások alól fel kell oldani. 219. §. Amennyiben akár a védetté nyilvánító határozatban (218. §.), akár utóbb külön rendelkezéssel megszabott berendezések (határjelek, kerítések, jel­zőtáblák stb.) felállítását az érintett ingatlanok tulajdonosai nem vállalják, államköltségen létesítésükről a föld­mívelésügyi miniszter gondoskodik. 220. §. A természetvédelem tárgyai­ról, a természetvédelmi területekről és a tájvédelmi körzetekről törzsköny­vet kell vezetni. Erdőnek mint természetvédelmi területnek ezt a minőségét az erdők törzskönyvében is fel kell tüntetni. 221. §. Amennyiben valamely ter­mészetvédelmi területre vagy tájvé­delmi körzetre a művelési ág vagy egyéb használatok tekintetében a földmívelésügyi miniszter által meg­állapított korlátozások (218. §.) foly­tán a tulajdonos — akár közvetlenül, akár a terület használata tekintetében mással fennálló jogviszonyánál fogva — a terület eddigi rendeltetésének meg­felelő használatban kárt szenved, az államtól kártérítést igényelhet. A kár­térítés összegének megállapításában fi­gyelembe kell venni az adók és egyéb köztartozások esetleges elengedésével vagy mérséklésével járó előnyt (293. §.), továbbá mindazokat a lehetősége­ket, amelyek szerint a korlátozást szen­vedő károsodását az üzemmód meg­változtatásával, az üzem áthelyezésé-

Next

/
Thumbnails
Contents