Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-292

532 292. szám. útját. A Megállapodáshoz való hozzájárulás Magyarországra nézve ilyképpen csak előnyös lehet. Amennyiben esetleg a vasutakra nézve aggasztó terheket róna az új intézmény általános bevezetése, úgy mindig mód van arra, hogy az intézmény alkalmazása csak kisebbszámú állomások forgalmára és csak kisebb számú árucikkre korlátoztassék. Ilyképpen Magyarországnak a Megállapodásban való részvétele már ezekből a meggondolásokból kifolyólag is kívánatos. De kívánatos ez a részvétel azért is, mert úgyszólván kezdettől fogva a magyar kormány készítette elő és vezette ennek a Megállapodásnak az ügyét s így már, presztízs-okokból is elvárható, hogy Magyarország, amely a legtöbbet tett a Megállapodás létrehozása érdekében, az elsők között legyen, akik abban részesek. A Megállapodást annak rendelkezése értelmében ratifikálni kell. A ratifikálásnak, minthogy a Megállapodás rendelkezései a törvényhozás alkotmányszerti hatáskörébe tartozó szabályozásra vonatkoznak, az 1920. évi I. t.-c. 13. §. negyedik bekezdésében foglaltak értelmében a Megállapodás törvénybeiktatása útján kell történnie. A 2. §. a törvény hatálybalépésére és hatályon kívül helyezésére vonatkozó rendelkezést tartalmazza. Tekintettel arra, hogy maga a Megállapodás életbelépési időpontja a ratifikálások előírt számának letételétől függ, célszerűnek mutatkozik a törvény életbelépési időpontjának a megállapítását a kereskedelemügyi miniszterre bízni. A 3. és 4. §-oh különösebb indokolást nem igényelnek. A Megállapodás és szabályzat szövegének magyar fordítására nézve meg kell jegyeznem, hogy a nemzetközileg elfogadott jogelv szerint egyedül az eredeti francia szöveg hiteles, ennélfogva a magyar fordítás csak az eredeti szöveg megértésének és kezelésének megkönnyítésére szolgál. Ebből a célból a fordításnak minél hívebbnek, a lehetőség szerint szószerintinek kell lennie és a fordítás tényleg e követelmény szem előtt tartása mellett készült, — figyelembevéve mindamellett a magyar jogi műnyelv követelményeit is. Mindezek előadása után kérem a tisztelt Képviselőházat, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék./ Budapest, 1934. évi október hó 23-án. Dr. Fabinyi Tihamér s. k., m. Mr. kereskedelemügyi miniszter.