Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.
Irományszámok - 1931-292
528 292. szám. működő Állami Kiküldöttek Bizottságában is. E bizottság felkérésére a magyar kormány vállalta magára azt a feladatot, hogy az átruházható vasúti fuvarokmányok bevezetésére vonatkozó részletes szabályzattervezetet készít elő és az olasz, osztrák, jugoszláv és lengyel kormányokkal együtt, •— amelyek hajlandóknak mutatkoztak ilyen közös munkálatra — vizsgálat tárgyává teszi ilyen intézménynek a nemzetközi forgalomban — egyelőre legalább az államok egy kisebb csoportjának területén való bevezetésének lehetőségeit. A magyar kormány vezetésével ismételten Budapesten és Velencében tartott tanácskozások során a föntemlített öt állam arra a megállapításra jutott, hogy a szóbanforgó okmányok az államok egy kisebb csoportjának a kölcsönös forgalmában sem vezethetők be a berni árufuvarozási egyezmény kategorikus tiltó rendelkezései folytán, vagyis hogy az átruházható vasúti fuvarokmányoknak a nemzetközi vasúti forgalomban való bevezetése csakis az említett berni egyezmény módosítása útján lehetséges. Erre való tekintettel a föntnevezett öt állam megegyezett abban, hogy a vasúti fuvarozási nemzetközi egyezmények felülvizsgálatára 1933. év október 3-ára Rómába egybehívott nemzetközi értekezlet elé az öt állam mindegyike egybehangzó javaslatot terjeszt elő az iránt, hogy az átruházható vasúti fuvarokmányok bevezetésére az államok a berni árufuvarozási nemzetközi egyezménybe felveendő rendelkezés útján felhatalmazást nyerjenek. Az öt állam egyszersmind a magyar kormány által előkészített tervezet alapján kidolgozott egy részletes szabályzattervezetet is, amelyet szintén az említett felülvizsgálati értekezlet elé terjesztettek, javasolván, hogy a szabályzatot a nemzetközi árufuvarozási egyezmény mellékleteként vegyék fel s ezáltal biztosíttassék az, hogy ha az államok a forgatható fuvarokmány bevezetésére határozzák el magukat, egy egységes rendezés kerüljön megvalósításra. A római felülvizsgálati értekezlet annyiban elfogadta az öt állam javaslatát, hogy az árufuvarozási nemzetközi egyezménybe felvett új rendelkezés által megadta a módot arra, hogy két vagy több állam egymásközött megegyezhetik az iránt, hogy az átruházható vasúti fuvarokmányokat a kölcsönös nemzetközi forgalmukban bevezetik, de arra nézve, hogy milyen legyen az ilyképpen elfogadott rendezés, az árufuvarozási egyezménybe nem vettek fel semmit, hanem a kormányokra bízták azt, hogy az átruházható fuvarokmányok bevezetésére vonatkozó részletes szabályozást a maguk külön egyezményében állapítsák meg. Hogy a felülvizsgálati konferencián elfogadott új egyezményszöveg alapján biztosított lehetőség késedelem nélkül érvényesülésre juthasson az olasz, osztrák, magyar, jugoszláv, lengyel és román kiküldöttek az olasz kormány meghívására a római felülvizsgálati értekezlettel egyidejűleg külön bizottságképpen tárgyalásra ültek . össze, amelyen megállapítottak egy tervezetet a rendeletre szóló fuvarlevéllel vasúton küldött áruk fuvarozására vonatkozó különleges rendelkezések elfogadása iránt. A megállapodás-tervezetnek mellékletét képezi egy részletes szabályzat, amely a föntebb említett öt állam által a revíziós konferencia elé terjesztett javaslatnak megfelelően magába foglalja az átruházható vasúti fuvarokmányok bevezetésére vonatkozó részletes jogi szabályozást. A római bizottság által kidolgozott megállapodás-tervezetet az olasz kormány azzal a felhívással küldte meg a berni egyezményben részes összes kormányoknak, hogy azt a megállapított határidőig írják alá, vagy ahhoz utóbb csatlakozzanak. A magyar kormány részéről a Megállapodás mielőbbi aláírása kívánatosnak mutatkozott elsősorban azért, mert a Megállapodásban való részvétel a magyar árukivitel fejlesztésére kétségkívül biztató lehetőségeket tár fel, másfelől azonban már azért is, mert a Megállapodásba majdnem teljes mértékben!
