Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-287

287. szám. 45 engedélye, ha mészkő- vagy palabányaműveléshez összesen három kataszteri holdnál, egyéb bánya műveléséhez pedig összesen egy kataszteri holdnál nagyobb területet kívánnak felhasználni. Egyébként a bányaműveléshez nincs szükség az erdőigazgatóság engedélyére, de minden bányanyitást erdőterületen -— legalább harminc nappal a munkálatok megkezdése előtt —. be kell jelenteni az erdőigazgatóságnak. Az erdőigazgatóság engedélye nem pótolja azt a hatósági engedélyt, amelyet a bányászáshoz esetleg más jogszabály értelmében kell megszerezni. 14. §. Erdőgazdasági és szállítási berendezések céljaira, továbbá nagyobb erdőgazdaságokban a tulajdonos és erdőgazdasági személyzete részére szükséges mezőgazdasági földek, lakóházak és ezekhez tartozó kertek, valamint vadtenyésztés céljaira az erdőből megfelelő területrészeket ki lehet hasítani. E területrészek helyét és terjedelmét az üzemterv állapítja meg. Addig is, amíg a szükséges területek helyét és terjedelmét az üzemterv végleg meghatározza, az erdőtulajdonos a szükséges területeket külön hatósági engedély nélkül is felhasználhatja az előbbi bekezdésben felsorolt célokra, azzal a megszorítással azonban, hogy a mezőgazdasági földek, lakóházak és az ezekhez tartozó kertek, valamint a vadtenyésztés céljaira igénybevett területek együttes kiterjedése 1000 kataszteri holdat meg nem haladó erdőgazdaságban az egész területnek legfeljebb 2%-áig, 1000 kataszteri holdat meghaladó erdőgazdaságban pedig erdőgazdasági egységenként legfeljebb 20 kataszteri holdig terjedhet. A kihasított területrészekről kitermelt fát a rendes fahasználatba be kell számítani. 15. §. A 13. és 14. §-okban megjelölt célokra kihasított területeket, valamint az erdőtulajdonosnak az erdő belsejében fekvő más művelési ághoz tartozó területeit (szántó, rét, legelő stb.) az erdőhöz tartozóknak kell tekinteni. Mindezek a területek ennek a törvénynek rendelkezései alá esnek. A 13. és 14. §-ok alapján kihasított területeket rendeltetésük megszűnésével, úgyszintén akkor is, ha az engedélyezett célra nem használtatnak, avagy az engedélyezett célra való használásuk a talaj termőerejének megóvása szempontjából aggályossá válik, be kell erdősíteni és erdőgazdasági művelés alá kell venni. Be kell erdősíteni és erdőgazdasági művelés alá kell venni az erdőbirtokhoz tartozó egyéb területeket (szántó, rét, legelő stb.) is, ha talajuk termőerejének megóvása ezt szükségessé teszi. 16. §. A földmívelésügyi miniszter rendkívüli gazdasági szükség esetében az erdőigazgatóság meghallgatásával megengedheti erdőnek (1. §.) az erdőgazdasági művelés alól való végleges kivonását, ha a tulajdonos vagy helyette más személy erdőművelésre alkalmas legalább ugyanakkora más területet (csereterületet) vesz egyidejűleg erdőgazdasági művelés alá ; a csereterületre nézve az erdőtelepítés elrendelését a telekkönyvben fel kell jegyezni. Az erdőművelés alól kibocsátott terület faállományát csak olyan mértékben szabad kiirtani, amilyen mértékben a kiirtásra engedélyezett erdő pótlására szolgáló csereterületen az erdőtelepítés teljes sikerrel már befejeztetett. Területpótlásra nincs szükség, ha a földmívelésügyi miniszter erdő megosztása esetében a terület pótlást elengedi (79. §. 5. bekezdés), vagy ha az erdőt törvény értelmében kell az erdőgazdasági művelés alól kivonni. Az erdőművelés alól kibocsátott területet csak akkor szabad törölni az erdők törzskönyvéből, ha a csereterületen az erdőtelepítés teljes sikerrel már megvalósult és a csereterületet az erdők törzskönyvébe már bejegyezték. 17. §. Véderdő, valamint olyan erdőterület, amelyen az erdőművelés megszüntetése a termőtalaj jelentékeny