Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-287

287. szám. 45 engedélye, ha mészkő- vagy palabánya­műveléshez összesen három kataszteri holdnál, egyéb bánya műveléséhez pedig összesen egy kataszteri holdnál nagyobb területet kívánnak felhasz­nálni. Egyébként a bányaműveléshez nincs szükség az erdőigazgatóság enge­délyére, de minden bányanyitást erdő­területen -— legalább harminc nappal a munkálatok megkezdése előtt —. be kell jelenteni az erdőigazgatóságnak. Az erdőigazgatóság engedélye nem pótolja azt a hatósági engedélyt, ame­lyet a bányászáshoz esetleg más jog­szabály értelmében kell megszerezni. 14. §. Erdőgazdasági és szállítási be­rendezések céljaira, továbbá nagyobb erdőgazdaságokban a tulajdonos és erdőgazdasági személyzete részére szükséges mezőgazdasági földek, lakó­házak és ezekhez tartozó kertek, valamint vadtenyésztés céljaira az erdőből megfelelő területrészeket ki lehet hasítani. E területrészek helyét és terjedelmét az üzemterv állapítja meg. Addig is, amíg a szükséges területek helyét és terjedelmét az üzemterv vég­leg meghatározza, az erdőtulajdonos a szükséges területeket külön ható­sági engedély nélkül is felhasználhatja az előbbi bekezdésben felsorolt célokra, azzal a megszorítással azonban, hogy a mezőgazdasági földek, lakóházak és az ezekhez tartozó kertek, valamint a vadtenyésztés céljaira igénybevett területek együttes kiterjedése 1000 kataszteri holdat meg nem haladó erdőgazdaságban az egész területnek legfeljebb 2%-áig, 1000 kataszteri holdat meghaladó erdőgazdaságban pedig erdőgazdasági egységenként leg­feljebb 20 kataszteri holdig terjedhet. A kihasított területrészekről kiter­melt fát a rendes fahasználatba be kell számítani. 15. §. A 13. és 14. §-okban megjelölt célokra kihasított területeket, vala­mint az erdőtulajdonosnak az erdő bel­sejében fekvő más művelési ághoz tar­tozó területeit (szántó, rét, legelő stb.) az erdőhöz tartozóknak kell tekinteni. Mindezek a területek ennek a törvény­nek rendelkezései alá esnek. A 13. és 14. §-ok alapján kihasított területeket rendeltetésük megszűnésével, úgyszin­tén akkor is, ha az engedélyezett célra nem használtatnak, avagy az engedé­lyezett célra való használásuk a talaj termőerejének megóvása szempont­jából aggályossá válik, be kell erdősí­teni és erdőgazdasági művelés alá kell venni. Be kell erdősíteni és erdőgazdasági művelés alá kell venni az erdőbirtok­hoz tartozó egyéb területeket (szántó, rét, legelő stb.) is, ha talajuk termő­erejének megóvása ezt szükségessé teszi. 16. §. A földmívelésügyi miniszter rendkívüli gazdasági szükség eseté­ben az erdőigazgatóság meghallga­tásával megengedheti erdőnek (1. §.) az erdőgazdasági művelés alól való végleges kivonását, ha a tulajdonos vagy helyette más személy erdőművelésre al­kalmas legalább ugyanakkora más terü­letet (csereterületet) vesz egyidejűleg erdőgazdasági művelés alá ; a cserete­rületre nézve az erdőtelepítés elrendelé­sét a telekkönyvben fel kell jegyezni. Az erdőművelés alól kibocsátott terü­let faállományát csak olyan mértékben szabad kiirtani, amilyen mértékben a kiirtásra engedélyezett erdő pótlására szolgáló csereterületen az erdőtelepítés teljes sikerrel már befejeztetett. Területpótlásra nincs szükség, ha a földmívelésügyi miniszter erdő meg­osztása esetében a terület pótlást el­engedi (79. §. 5. bekezdés), vagy ha az erdőt törvény értelmében kell az erdő­gazdasági művelés alól kivonni. Az erdőművelés alól kibocsátott te­rületet csak akkor szabad törölni az erdők törzskönyvéből, ha a csereterü­leten az erdőtelepítés teljes sikerrel már megvalósult és a csereterületet az erdők törzskönyvébe már bejegyezték. 17. §. Véderdő, valamint olyan erdő­terület, amelyen az erdőművelés meg­szüntetése a termőtalaj jelentékeny

Next

/
Thumbnails
Contents