Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-287

46 287. szám. leromlására vezetne, az erdőgazdasági művelés alól csak abban az esetben bocsátható ki, ha a terület út, szállító berendezés, épület vagy közérdekű mű létesítésére vagy bányászati vagy ipari célra szükséges. 18. §. Sik vagy enyhén dombos területen fekvő erdőbirtokot a tulajdonos váltógazdálkodásra is berendezhet, vagyis a rendes vágásterületet mezőgazdasági művelésre átalakíthatja, ha ezt megelőzőleg más mezőgazdasági területen sikeresen telepített ugyanakkora erdőt erdőbirtokához csatol és ha az erdőmívelésnek azon a területen való ideiglenes megszüntetése a 19. §-ban foglalt rendelkezések szerint védett érdekeket nem veszélyezteti. Azokat a mezőgazdasági területeket, amelyekre a váltógazdálkodás során az 'erdő áttelepíthető, előre meg kell jelölni és az üzemtervben az erdőbirtokhoz tartozó területekként kell nyilvántartani ; az erdőterületnek azokat a részeit, amelyeken a váltógazdálkodás következtében az erdőgazdasági művelés ideiglenesen szünetel, az erdők törzskönyvében a váltógazdálkodás tartama alatt is állandóan mint erdőterületeket kell nyilvántartani. A váltógazdálkodás tartama alatt az ilyen mezőgazdasági terület elidegenítéséhez a földmívelésügyi miniszter előzetes engedélye szükséges. III. Fejezet. Az erdők védelme. 19. §. Minden erdőtulajdonos köteles tőle telhetően óvni és védelmezni erdejét emberek, állatok, különösen rovarok, élősködő- és gyomnövények károsításaitól, továbbá elemi csapások pusztításaitól. Nem gyakorolhat, nem rendelhet el és nem tűrhet az erdőtulajdonos erdejében olyan műveletet, amely az erdő védelmi rendeltetésével ellenkezik, vagy az erdő termőtalajának leromlását vagy pusztulását idézheti elő, vagy talaj csúszást, kőgörgeteg- vagy vízmosás keletkezést vagy homokfúvást okozhat, avagy az erdő természetes felújulásának vagy az erdősítésnek sikerét veszélyezteti. 20. §. Ott, ahol az erdő fenntartását vagy felújítását a vadállomány veszélyezteti, az erdőrendészeti hatóság az erdőtulajdonost vagy a vadászatra jogosultat, ha a felújítások és az erdősítések sikerének biztosítására, valamint a fiatalosok védelme érdekében a megfelelő intézkedéseket nem foganatosítják, a vadállomány megfelelő apasztásara is kötelezheti. 21. §. Káros rovarok és élősdi növények fellépésének és elterjedésének megakadályozására az elsőfokú erdőrendészeti hatóság megfelelő intézkedéseket csak a földmívelésügyi miniszter hozzájárulásával és az érdekelt erdőtulajdonosok meghallgatásával tehet. Az erdőrendészeti hatóság által 3irendelt intézkedéseket köteles a tulajdonos saját költségén végrehajtani. Ha a tulajdonos az elrendelt munkálatokat a kitűzött időre nem teljesíti, az erdőrendészeti hatóság elrendelheti, hogy a munkálatokat az erdőtulajdonos költségére az erdőfelügyelőség hajtsa végre. Az erdőtulajdonost terhelő költséget fizetés elmulasztása esetében közadók módjára kell behajtani. 22. §. Ha rovarok vagy élősdi növények fellépése következtében országos veszély elhárításáról kell gondoskodni, az erdőrendészeti hatóság által elrendelt védekezési és irtási munkálatok vezetésével az erdőigazgatóságot kell megbízni. A költségeket ilyenkor az állam viseli. Az első bekezdésben eoilített mun' kálatoknál szükséges kézi és igás munkaerőnek rendelkezésre bocsátásáról — a helyben szokásos munkabéreknek megfelelő térítés ellenében — a községi elöljáróság, illetőleg városokban a polgármester gondoskodik. Az erdőrendészeti hatóság szükség esetében — Budapest székesfőváros kivételével —• az 1886 : XXII. t.-c. 136. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazását is elrendelheti ; ilyen esetben azonban