Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.
Irományszámok - 1931-291
504 291. szám. A felülvizsgálati értekezlet a személyfuvarozási egyezményre vonatkozólag nem az eddigi egyezményhez simuló pótegyezmény alakjában, hanem hasonlóan az árufuvarozási egyezményhez, a személyfuvarozási egyezményt is teljesen új szöveggel önálló új egyezményként állapította meg. II. Az új egyezménynek a ma érvényes egyezménnyel szemben való módosításait részletesen a következőkben ismertetem : 1. Az egyezmény 2. cikkébe új 4 §-t vettek fel, amelynek értelmében a vasutak a másféle közlekedési vállalatokkal, pl. : légi, vízi fuvarozóvállalatokkal együtt a kombinált közvetlen fuvarozásokra az egyezménytől eltérő jogi szabályozást állapíthatnak meg. Ez a felhatalmazás célszerűnek és szükségesnek mutatkozott annakfolytán, hogy, mint ismeretes, a légi fuvarozásra, tengerhajózásra és részben a belvízi hajózásra is a vasúti fuvarjogtól eltérő jogi szabályozás áll fenn. Hogy mégis a kombinált fuvarozások egységes jogi alapokon legyenek lebonyolíthatók, — ami kétségkívül az utazó közönség érdekében áll — szükség volt az egységes szabályozás lehetőségének statuálására. A vasutakat illetőleg ez a lehetőség meglehetősen széleskörű, mert nemcsak hogy kifejezetten megengedi az új szabály az egyezmény szerű fuvarokmánytól eltérő más okmány használatát, hanem semmi korlátozás nincs a tekintetben, hogy a létesítendő szabályozás mennyiben térhet el az egyezménytől. Ilyképpen a kombinált fuvarozásokra az egész egyezmény is mellőzhető volna. E tekintetben azonban megnyugvásul szolgálhat az, hogy a vasutak a legtöbb államban a kormányhatalom felügyelete alatt állanak és kétségtelen, hogy úgy, mint a múltban, a jövőben is a hasonló lehetőségeket teljesen loyálisan fogják felhasználni. 2. A 7. cikk 2. §~ába a gyermekek részére biztosított menetdíjmérséklés szabatosabb meghatározására vettek fel néhány, a lényeget nem érintő közelebbi rendelkezést. 3. A 8. cikk 2. §-ában a menetjegynek megszabott legrövidebb érvénytartamát átlag az eddiginek kétszeresére emelték fel. 4. A 8. cikk új 4 §-aként felvették az egyezménybe a menetjegy érvénytartamára vonatkozó azokat a szükséges részletező szabályokat és rendelkezéseket, amelyek eddig mint egységes kiegészítő határozmányok a nemzetközi díjszabásokba voltak felvéve és jól beváltak. 5. A 9. cikk 1. §-ába az ülőhelyek lefoglalására vonatkozó azokat a szabályokat iktatták be, amelyek eddig mint egységes kiegészítő határozmányok voltak érvényben és amelyek a magyar belföldi üzletszabályzatba már eddig is fel voltak véve. 6. A 10. cikk új 2—5. §-aiként ugyancsak a már eddig is egységes kiegészítő határozmányokképpen érvényben állott és jól bevált rendelkezéseket vették fel az egyezmény szövegébe. 7. A 12. cikk 1. §-a csupán a lényeget nem érintő stiláris módosítást szenvedett, az új 2. és 3. §-ok pedig nem egyebek, mint az eddig érvényben állott egységes kiegészítő határozmány oknak az egyezmény szövegébe való felvételei. 8. A 13. cikk 1. §. b) pontjának utolsó mondatát a szabatosabbátétel kedvéért a 26. cikkre való utalással egészítették ki. 9. A 15. cikk 1. §-ában van megállapítva az, hogy az utasok mily tárgyakat és mily mennyiségben vihetnek be magukkal a személyszállító kocsikba. Az eddigi egyezmény megengedte, hogy a vasutak a díjszabásokban a bevihető tárgyak
