Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.
Irományszámok - 1931-284
18 284. szám. 21. §-ban meghatározott előfeltételek nincsenek meg, vagy ha a tag közhivatalnoki minőségének megszűntét követő hat hónapon át életben volt és jóllehet nem volt munkaképtelen, az ügyvédi lajstromba nem jegyeztette be magát. A második bekezdést a jelen bekezdésben szabályozott esetre is megfelelően alkalmazni kell. A csorbítatlan ellátás biztosítása végett a volt tag halálát követő hat hónap alatt be lehet fizetni az intézeti járulékot és 5%-os kamatát arra az időre is, amelyre a volt tag után intézeti járulék nem járt. Ha e pótfizetést nem teljesítik, az az idő, amelyre a volt ügyvéd járulékot nem fizetett, hozzászámítandó ahhoz , az életkorhoz, amelynek alapulvételével az ellátás különben járna. Az előző két bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni az olyan lemondott ügyvéd hátramaradottaira, akinek közszolgálata alapján özvegyi nyugdíj, illetőleg nevelési járulék, vagy az, 1928: XL. t.-c. 10. §-ának (s) bekezdésén alapuló ellátás jár. Ha azonban a szolgálat alapján járó özvegyi nyugdíj vagy nevelési járulék, illetőleg ellátás kevesebb, mint az az ellátás, amely az Intézettől járna : a különbözetet az Intézettől igényelni lehet. 23. §. Ha az intézeti tag után több volt házastárs vagy különböző házasságokból származó gyermekek jogosítottak ellátásra, valamint akkor is, ha nem az ellátásra jogosult volt házastárs gondozása alatt vannak a gyermekek és nem ő tartja ezeket (20. §. utolsóelőtti bekezdése), az eset összes körülményeinek, különösen a gyermekek személyi és vagyoni viszonyainak szorgos méltatása mellett az Intézet igazgatósága határoz afelől, hogy az illetők közül kinek jusson az egész ellátási összeg, vagy hogy az közöttük hogyan osztassék meg. 24. §. Ha az Intézettől járó ellátás igénybevétele végett törölt intézeti tag magyar állampolgárságát elveszti, vagy ha őt intézeti tagságának ideje alatt elkövetett cselekmény miatt a büntető vagy fegyelmi bíróság az. ügyvédségtől elmozdításra ítéli, az intézeti tag ellátási igénye megszűnik akkor is, ha már meg volt állapítva, itülönös méltánylást érdemlő okból azonban, ha az Intézet vagyoni viszonyai megengedik és à volt intézeti tag vagyoni és családi körülményei indokolják, az Intézet igazgatósága a volt intézeti tagot a már megnyílt ellátás élvezetében ilyenkor is egészben vágy részben meghagyhatja vagy az ellátás összegét a volt intézeti tag egyébként igényjogosult házastársának vagy gyermekének juttathatja. Ha az intézeti tag ellen bűnvádi vagy fegyelmi eljárás vagy az intézeti járulékok nemfizetése okából törlési eljárás folyik és alaposan fel lehet tenni, hogy a bíróság az intézeti tagot az ügyvédségtől elmozdításra vagy kizárásra fogja ítélni, avagy hogy a választmány őt az ügyvédi lajstromból törölni fogja, az ügyvédi kamara az Intézettől járó ellátás igénybevétele végett előterjesztett törlési kérvény elintézését a bűnvádi, vagy a fegyelmi vagy a törlési eljárás jogerős befejezéséig függőben tartani köteles. , 25. §. Az ellátási összeget negyedéves előleges részletekben kell kiszolgáltatni, mégpedig rendszerint levonás nélkül. A hátralékos intézeti járulék összegét azonban kamataival és a költségekkel együtt le kell vonni a tagot vagy hátramaradott ait illető ellátási összegből. Le kell továbbá vonni a kockázati díjat (8. és 9. §;) is. A levő-nás módját az alapszabályok határozz zák meg, de az esedékes ellátási összegek felén túl a levonás nem terjedhet. Az ellátási összeget a múltra nézve csak attól az időponttól lehet követelni, amelyben az ellátási igény az Intézetnél bejelentetett. Az ellátási igényt magánjogi követelések behajtása végett végrehajtás alá vonni nem lehet.
