Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.
Irományszámok - 1931-287
120 287. szám. zást tehát, amelynek különben is az 1898 : XIX. törvénycikk idevágó rendelkezéseihez kell alkalmazkodnia, célszerűbb lesz egy külön törvény számára fenntartani. A kérdést most a törvényjavaslat ötödik cime kívánja véglegesen rendezni, amely az 1898 : XIX. t.-c. II. címe helyébe fog lépni és amely a közös erdőre nézve szabályozza a közbirtokosságoknak, az úrbéres jellegű birtokosságoknak, a telepeseknek és a hatósági rendelkezéssel közös erdőhasználatra kötelezett erdőtulajdonosoknak jogképes erdőbirtokossági társulatokká alakítását, valamint gazdasági ügyvitelüket, vagyonkezelésüket, hatósági felügyeletüket és ellenőrzésüket. Bár azok az ügyek, amelyeket ennek a javaslatnak az Ötödik címe szabályoz, nem függnek szorosan össze az erdőkkel kapcsolatosan szabályozott kérdésekkel, mindazonáltal célszerűségi okokból az erdőbirtokossági társulatokról szóló rendelkezéseket is az erdőkről szóló törvényjavaslatba foglaltam, mert az erdőbirtokossági társulatok a szervezkedés, a gazdasági ügyvitel, a vagyonfelügyelet, valamint a hatósági felügyelet és ellenőrzés tekintetében az erdőrendészeti hatósággal és az erdészeti igazgatási szervezettel állandó kapcsolatban vannak és mert az erdőbirtokossági társulatokkal szemben alkalmazható megtorló rendelkezéseknél az eljárás azonos az erdőrendészeti ügyekre nézve megállapított büntető eljárással. Külön törvénybe foglaltan, az erdőbirtokossági társulatokról szóló rendelkezéseket az erdészeti igazgatási szervezetekre és a jogorvoslatra vonatkozó szabályokkal, nemkülönben a büntető rendelkezésekkel is ki kellene bővíteni, ami a külön törvényt a javaslat ötödik címénél mindenesetre terjedelmesebbé tenné. De másfelől kívánatos volt, hogy mindazok a kérdések, amelyek egymással kapcsolatosak és amelyek az erdőrendészeti hatóságok és az erdészeti igazgatás feladatkörébe tartoznak, lehetőleg ugyanabba a törvénybe foglaltan nyerjenek szabályozást. A most tárgyalt kérdésnél ez különben sem újítás, mert az erdőbirtokossági társulatokról szóló szabályozás az 1898 : XIX. törvénycikkben is egy szorosan erdészeti tárgyú szabályozással, nevezetesen a községi stb. erdők és kopárterületek állami kezelésének szabályozásával együtt foglal helyet. VII. Az erdészeti igazgatásról szóló 1923: XVIII. törvénycikk megalkotása előtt az erdészeti közigazgatás körében felmerülő erdészeti feladatok ellátására, valamint az állami erdőgazdaság kezelésére háromféle erdészeti szervezet állott fenn. A királyi erdőfelügyelőségek az erdők felett az állami felügyeletet látták el ; az állami erdőhivatalok az alájuk rendelt járási erdő gondnokságokkal az állami kezelésbe vett nem állami erdők kezelését végezték ; az állami erdőgazdasági hivatalok (erdőigazgatóságok, főerdőhivatalok és erdőhivatalok) pedig az alájuk rendelt erdő gondnokságokkal az állami erdőgazdaságokat kezelték. E háromféle szervezet működése között az egységet mindössze az biztosította, hogy valamennyi szervezetnek a földmívelésügyi miniszter volt a főhatósága. Az 1923 : XVIII. törvénycikk a háromféle szervezetet megszüntette s olyan szervezetet állított fei, amelyben az ügyintézést felsőfokon a földmívelésügyi miniszter, középsőfokon az erdőigazgatóságok és alsófokon az erdőhivatalok látják el. Bár ez a szervezet egyszerűségénél fogva mai viszonyainknak általában megfelel, módosítása bizonyos vonatkozásban mégis szükséges. Az említett törvénycikk az 1879 : XXXI. törvénycikk alapján szervezett erdőfeiügyelőségeket megszüntette ugyan, de az erdőfelügyelői személyi hatáskört továbbra is meghagyta, amennyiben kimondta, hogy az erdők feletti állami felügyeletet, valamint az erdőhivatalok működésének irányítását és ellenőrzését az erdőigazgatóságok az erdőfelügyelők útján gyakorolják. A törvény által megálla-
