Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-287

96 287. szám. határozat vagy behajthatatlanság esetében az eljárási költséget és a haj tópénzt az Országos Erdei Alap viseli. 248. §. A pénzbírság az elmarasztalt hagyatékát csak akkor terheli, ha a marasztaló határozat még az elmarasztalt életében jogerőssé vált. A 241. §. alapján elrendelt erdőrendészeti intézkedések végrehajtását azonban az elmarasztalt halála nem akadályozza. 249. §. A jogerős határozattal kiszabott pénzbírság csak kegyelemből engedhető el ; a kegyelmezési jog az eljárási költségre és a hajtópénzre, valamint az áthágás hátrányos következményeinek elhárítására vagy a mulasztás pótlására irányuló kötelezettségre nem terjed ki, 250. §. Az erdőrendészeti áthágás miatt kiszabott pénzbírságot nem lehet szabadságvesztésre átváltoztatni. 251. §. Erdőrendészeti áthágással másnak okozott kár megtérítését polgári per útján lehet követelni. Az erdőrendészeti áthágás miatt kiszabott pénzbírságot, az ily eljárásban felmerült eljárási költséget és a 241., 242. és 244. §-ok alapján megállapított egyéb költséget, úgyszintén a haj tópénzt közadók módjára kell behajtani. 252. §. Az erdőrendészeti áthágások büntethetősége az áthágás elkövetésének napjától számított két év alatt évül el. Az elévülést félbeszakítja az erdő" rendészeti áthágás büntethetősége tekintetében az illetékes erdőrendészeti hatóságnak a tényállás megállapítására irányuló bármilyen intézkedése. A félbeszakító intézkedés napján az elévülés újból kezdetét veszi. Mulasztással elkövetett erdőrendészeti áthágás mindaddig büntethető, míg a mulasztás nincs pótolva. Erdőrendészeti áthágás tárgyában hozott és fellebbezéssel meg nem támadott elsőfokú határozat a közléstől számított tizenhatodik napon, a másodfokú határozat pedig meghozatala napján válik jogerőssé. 253. §. Az erdőrendészeti áthágás elbírálása az erdőrendészeti hatóság hatáskörébe tartozik. Erdőrendészeti áthágás miatt az eljárást hivatalból kell megindítani. A községi elöljáróság tagjai, a mezőőrök, a rendőri közegek és a csendőrség tagjai s általában — az alábbi kivétellel — az összes hatóságok és hatósági közegek kötelesek a hivatali hatáskörükben tudomásukra jutott erdőrendészeti áthágásokat feljelenteni, mégpedig vagy a községi elöljáróságnál vagy a főszolgabírónál, a m. kir. rendőrség működési területén pedig a rendőrség kapitányságánál vagy kirendeltségénél, vagy az erdőfelügyelőségnél. Ugyanez a kötelesség terheli a hatóságilag felesketett erdészeti alkalmazottakat és vadőröket is, de csak azokra az erdőrendészeti áthágásokra nézve, amelyeknek elkövetéséért nem szolgálatadójuk felelős. A szóbeli feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. A feljelentés kötelezettsége az adóhatóságokra és az adókivető és adókezelő közegekre nem terjed ki. A feljelentést, ha nem az erdőfelügyelőségnél tették, haladéktalanul közölni kell az erdőfelügyelőséggel. Az erdőfelügyelőség köteles a feljelentés alaposságáról előzetes tájékozást szerezni s ha az alaposnak mutatkozik, a főszolgabírót vagy a m. kir. rendőrség kapitányságát avagy kirendeltségét kell megkeresni, hogy a tényállásnak szükség esetében a helyszínen megállapítása végett tartson tárgyalást. A tárgyalást harminc nap alatt kell megtartani. 254. §. A tárgyalásra — a vád tüzetes közlésével — legalább tizenöt nappal előbb meg kell idézni a terheltet és az esetleg felelős más személyt, továbbá az erdőfelügyelőséget és bejelentett tanúit, úgyszintén az esetleg szükséges szakértőket. A terhelt ügyvéddel képviseltetheti magát és a tárgyalásra tanúit és ~