Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-287

96 287. szám. határozat vagy behajthatatlanság ese­tében az eljárási költséget és a haj tó­pénzt az Országos Erdei Alap viseli. 248. §. A pénzbírság az elmarasz­talt hagyatékát csak akkor terheli, ha a marasztaló határozat még az elma­rasztalt életében jogerőssé vált. A 241. §. alapján elrendelt erdőrendészeti in­tézkedések végrehajtását azonban az elmarasztalt halála nem akadályozza. 249. §. A jogerős határozattal ki­szabott pénzbírság csak kegyelemből engedhető el ; a kegyelmezési jog az eljárási költségre és a hajtópénzre, vala­mint az áthágás hátrányos következ­ményeinek elhárítására vagy a mulasz­tás pótlására irányuló kötelezettségre nem terjed ki, 250. §. Az erdőrendészeti áthágás miatt kiszabott pénzbírságot nem lehet szabadságvesztésre átváltoztatni. 251. §. Erdőrendészeti áthágással másnak okozott kár megtérítését pol­gári per útján lehet követelni. Az erdőrendészeti áthágás miatt ki­szabott pénzbírságot, az ily eljárásban felmerült eljárási költséget és a 241., 242. és 244. §-ok alapján megállapított egyéb költséget, úgyszintén a haj tó­pénzt közadók módjára kell behajtani. 252. §. Az erdőrendészeti áthágások büntethetősége az áthágás elkövetésé­nek napjától számított két év alatt évül el. Az elévülést félbeszakítja az erdő" rendészeti áthágás büntethetősége te­kintetében az illetékes erdőrendészeti hatóságnak a tényállás megállapítására irányuló bármilyen intézkedése. A félbe­szakító intézkedés napján az elévülés újból kezdetét veszi. Mulasztással elkövetett erdőrendé­szeti áthágás mindaddig büntethető, míg a mulasztás nincs pótolva. Erdőrendészeti áthágás tárgyában hozott és fellebbezéssel meg nem táma­dott elsőfokú határozat a közléstől szá­mított tizenhatodik napon, a másod­fokú határozat pedig meghozatala nap­ján válik jogerőssé. 253. §. Az erdőrendészeti áthágás elbírálása az erdőrendészeti hatóság hatáskörébe tartozik. Erdőrendészeti áthágás miatt az el­járást hivatalból kell megindítani. A községi elöljáróság tagjai, a mező­őrök, a rendőri közegek és a csendőrség tagjai s általában — az alábbi kivétellel — az összes hatóságok és hatósági kö­zegek kötelesek a hivatali hatáskörük­ben tudomásukra jutott erdőrendészeti áthágásokat feljelenteni, mégpedig vagy a községi elöljáróságnál vagy a főszolgabírónál, a m. kir. rendőrség működési területén pedig a rend­őrség kapitányságánál vagy kirendelt­ségénél, vagy az erdőfelügyelőségnél. Ugyanez a kötelesség terheli a hatósá­gilag felesketett erdészeti alkalmazot­takat és vadőröket is, de csak azokra az erdőrendészeti áthágásokra nézve, amelyeknek elkövetéséért nem szolgá­latadójuk felelős. A szóbeli feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. A feljelentés kötelezettsége az adó­hatóságokra és az adókivető és adó­kezelő közegekre nem terjed ki. A feljelentést, ha nem az erdőfel­ügyelőségnél tették, haladéktalanul kö­zölni kell az erdőfelügyelőséggel. Az erdőfelügyelőség köteles a fel­jelentés alaposságáról előzetes tájé­kozást szerezni s ha az alaposnak mu­tatkozik, a főszolgabírót vagy a m. kir. rendőrség kapitányságát avagy ki­rendeltségét kell megkeresni, hogy a tényállásnak szükség esetében a hely­színen megállapítása végett tartson tárgyalást. A tárgyalást harminc nap alatt kell megtartani. 254. §. A tárgyalásra — a vád tü­zetes közlésével — legalább tizenöt nappal előbb meg kell idézni a terhel­tet és az esetleg felelős más személyt, továbbá az erdőfelügyelőséget és be­jelentett tanúit, úgyszintén az esetleg szükséges szakértőket. A terhelt ügyvéddel képviseltetheti magát és a tárgyalásra tanúit és ~

Next

/
Thumbnails
Contents