Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-287

287. szám. 97 saját költségére — erdőmérnök szak­értőjét is magával viheti. A tárgyalást akkor is meg kell tar­tani, ha a szabályszerűen megidézett terhelt nem jelent meg. Ha a terhelt a tárgyalás megtartása előtt legalább nyolc nappal írásban be­jelenti, hogy a vád alaposságát elismeri és a tárgyalás megtartását nem kí­vánja, a tárgyalás megtartását mel­lőzni s erről a meghívottakat idejében értesíteni kell. 255. §. A tárgyaláson a vádat és a vád bizonyítékait az erdőfelügyelőség kiküldöttje terjeszti elő, aki a tény­állás tisztázása végett a terhelthez, a tanukhoz és a terhelt szakértőjéhez kérdéseket intézhet. Ha az erdőfel­ügyelőség kiküldöttje vagy a terhelt a tényállás tisztázása végett újabb tanuk meghallgatását vagy helyszíni szemlét tart szükségesnek, ezt el kell rendelni és a kitűzött határnapról az erdőfelügyelőséget és a terheltet ér­tesíteni kell. Helyszíni szemlét csak akkor lehet elrendelni, ha a terhelt kéri vagy arra a tényállás felderítése céljából elkerül­hetetlenül szükség van. Mind a tárgyalásról, mind a hely­színi szemléről jegyzőkönyvet kell készí­teni. 256. §. Az erdőfelügyelőség kikül­döttje a vádat a tárgyalás folyamán olyan személyre is kiterjesztheti, aki­nek az erdőrendészeti áthágás elköve­tésében való részessége csak a tárgya­láson tűnik ki. Ha az ilyen terhelt nincs jelen vagy azonnal meg nem idézhető, meghallgatására újabb határ­napot kell tűzni. 257. §. A tárgyalásról és az esetleges helyszíni szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet és mellék­leteit, a 254. §. utolsó bekezdése ese­tében pedig a terhelt nyilatkozatát az erdőfelügyelőségnek kell kiadni, amely azokat tüzetesen megokolt indítvány­nyal határozathozatal végett az első­fokú erdőrendészeti hatóság elé ter­jeszti. Felsőházi iromány. 1931—1936. VI. kötet. Az elsőfokú erdőrendészeti hatóság, ha a tényállást teljesen kiderítettnek találja, az ügy érdemében határoz, ellenkező esetben a szükségesnek mu­tatkozó kiegészítést rendeli el. Az elsőfokú határozat ellen a 228. §-ban tárgyalt jogorvoslatnak van helye. Olyan fellebbezés alapján, amelyet a terhelt javára terjesztettek elő, a kiszabott pénzbírságot nem lehet fel­emelni. II. Fejezet. Az erdei kihágások. A) Az erdei kihágások meg­határozása. 258. §. Amennyiben a cselekmény •— figyelemmel az alábbi 261. §-ra is — súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, erdei kihágást követ el: 1. aki erdőterületről álló vagy dön­tött fát vagy faanyagot, vagy egyéb növényt, erdei terméket, talaj alkat­részt, előkészített fát, az erdőben vagy az erdőhöz tartozó egyéb területen termett mezőgazdasági vagy kertészeti terményt, hangyabábot (hangyatojást) vagy petét ellop vagy ellopását meg­kísérli ; 2. aki más erdejében fát levág, ki­dönt vagy bármi módon megrongál ; élő facsemetét bármi módon megron­gál, letapos, kitép vagy megsemmisít ; levágott fának a földben visszahagyott tuskóját bármi módon megrongálja vagy kiássa ; 3. aki erdőterületen másnak a le­vágott fáját, feldolgozott faanyagát vagy leszedett és összegyűjtött erdei termékét bármi módon megrongálja vagy hasznavehetetlenné teszi ; 4. aki erdőterületen másnak erdei termékrakását széthányja ; 5. aki másnak erdejében üzemi épü­letet, szállító vagy egyéb erdőgazda­sági berendezést, avagy kerítést, so­rompót vagy kaput megrongál vagy hasznavehetetlenné tesz ; 6. aki másnak erdejében gazdasági megjelölésre szolgáló jelet, mérnöki 13

Next

/
Thumbnails
Contents