Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.

Irományszámok - 1931-205

205. szám. 31 a lakáspénz nem változhatik abból kifolyólag, hogy az ellátásban részesülő alkalmazott vagy özvegy állandó lakását más lakáspénzosztályba tartozó helységbe helyezi át. (2) Az ellátásban részesülő és lakáspénzre jogosult alkalmazottak lakáspénzének havi összegét a tényleges szolgálatban álló alkalmazottak részére az 1931 : XXVI. törvénycikk hatálybalépésének időpontjában a háromnál kevesebb családi pótlékban részesülőknek járó kisebb összegű lakáspénz havi összegének alábbi százalékaiban kell megállapítani és pedig azoknál az alkalmazottaknál, a) akiket tizenöt évnél kevesebb beszámítható szolgálati idő után helyeztek nyugalomba, 55°/

0-ában, h) akiket tizenöt évi vagy ennél több, de huszonöt évnél kevesebb beszámítható szolgálati idő után helyeztek nyugalomba, valamint az államvasutak alkalmazottaira. hatályban lévő jogszabályok szerint ellátásban részesülő és lakáspénzre jogosult azoknál az alkalmazottaknál, akiket tizenöt évi vagy ennél több, de huszonkét évnél kevesebb beszámítható szolgálati idő után helyeztek nyugalomba, 70%ában, c) akiket huszonöt évi vagy ennél több, de harmincöt évnél kevesebb beszámítható szolgálati idő után helyeztek nyugalomba, valamint az államvasutak alkalmazottaira hatályban lévő jogszabályok szerint ellátásban részesülő és lakáspénzre jogosult azoknál az alkalmazottaknál, akiket huszonkét évi vagy ennél több, de harminc évnél kevesebb beszámítható szolgálati idő után helyeztek nyugalomba, 80%-ában, d) akiket harmincöt évi vagy ennél több beszámítható szolgálati idő után helyeztek nyugalomba, valamint az államvasutak alkalmazottaira hatályban lévő jogszabályok szerint ellátásban részesülő és lakáspénzre jogosult azoknál az alkalmazottaknál, akiket harminc évi vagy ennél több beszámítható szolgálati idő után helyeztek nyugalomba, 90%-ában. (3) Ha a lakáspénzre jogosult alkalmazott az 1912 : LXV. törvénycikk 42. §-a vagy az 1930 : XXVI. törvénycikk 6. és 7. §-a alapján a nyugdíj megállapításánál alapul szolgáló beszámítható javadalmazás teljes összegével felérő nyugdíjban részesül, a részére járó lakáspénz havi összegét a jelen §-ban foglalt rendelkezések szerint a lakáspénz megállapításánál alapul veendő összeg 90%-ában kell megállapítani. (4) Az ellátásban részesülő és lakáspénzre jogosult özvegyek lakáspénzének havi összegét — figyelemmel az (.1) bekezdésben foglaltakra — a tényleges szolgálatban álló alkalmazottak részére az 1931 : XXVI. törvénycikk hatálybalépésének időpontjában a háromnál kevesebb családi pótlékban részesülő alkalmazottaknak járó kisebb összegű lakáspénz havi összegének 50%-ában kell megállapítani. (5) A lakáspénzt az I. lakáspénzosztály szerint kell megállapítani az oly alkalmazottnak, vagy a tényleges szolgálat tartama alatt elhalt olyan alkalmazott özvegyének részére, aki a tényleges szolgálatban utoljára külföldön lévő m. kir. hatóságnál vagy hivatalnál teljesített szolgálatot. (ß) Az oly alkalmazott és oly özvegy részére, aki az 1927 : XXIV. törvénycikkben foglalt rendelkezés alapján a jelen törvény hatálybalépését követő időponttól kezdődően részesül ellátásban, a lakáspénzt a szerint a lakáspénzosztály szerint kell megállapítani, amely lakáspénzosztályba tartozik az a helység, ahol az illető az ellátása megállapításának időpontjában állandóan lakik. (7) A férjétől törvényesen elvált és ellátásban részesülő nő az özvegy részére járó lakáspénznek 50%-ára tarthat igényt. Ha a férj után özvegy és elvált nő maradt hátra, az özvegy és az elvált nő az özvegyi nyugdíj megosztásának arányában az özvegy részére járó lakáspénzen osztozik.