Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.
Irományszámok - 1931-205
32 205. szám. (s) Az elJátásban részesülő alkalmazott vagy özvegy csak egy jogcímen kaphat lakáspénzt. Ha az alkalmazottnak vagy az özvegynek többféle jogcímen van lakáspénzre igénye, részére csak a magasabb összegű lakáspénzt lehet fizetni s a kisebb összegű lakáspénz fizetését be kell szüntetni. (») Ha a nyugdíjasnak a vele közös háztartásban élő és tényleges szolgálatban álló vagy nyugdíjas házastársa is részesül az államtól vagy az ellátás szempontjából az állammal viszonosságban álló intézménytől (nyugdíjintézettől, stb.) lakáspénzben (lakbérben, természetbeni lakásban), a részükre járó, illetőleg megállapítható lakáspénzek közül csak a magasabb összegű lakáspénzt lehet teljes összegében fizetni, a kisebb összegű lakáspénznek pedig csak 50 %-a jár. (io) Az ellátásban részesülő alkalmazott és özvegy részére járó lakáspénzt az ellátás folyósítására való igény beálltának napját követő lakbérnegyedtől kezdődően kell folyósítani. Ha az ellátás folyósítására az igény a lakbérnegyed első napján nyílik meg, a lakáspénzt ennek a lakbérnegyednek első napjától kezdve kell folyósítani. Ha az alkalmazott állásából kifolyólag tényleges szolgálatának tartama alatt természetben kapott lakást és nyugalombahelyezésének, illetőleg elhalálozásának időpontjában ilyen lakásban lakott, a részére, illetőleg özvegye részére járó lakáspénzt a természetbeni lakásból kiköltözése napjától kezdve kell folyósítani. (n) A jelen § (2), (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések az 1934. évi május hó 1. napján lépnek hatályba. (12) Ha az alkalmazott és özvegy a jelen § (2), (3) és (.) bekezdésében foglalt rendelkezések hatálybalépésének időpontjában már ellátásban részesül, illetőleg az ellátásra igénye az említett időpontot megelőzőleg nyílt meg, a lakáspénzt az 1934. évi május hó 1.-től kezdve a jelen § (2), (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell megállapítani és pedig, ha már ellátásban részesül, a szerint az állás és lakáspénzosztály szerint, amely szerint a lakáspénz az 1934. évi május hó l.-jét megelőzőleg volt megállapítva. 5. §. (1) A trianoni békeszerződéssel Magyarországtól át csatolt területen 1921. évi július hó 26. napjáig szolgálatot teljesített, vagy szolgálati kötelékben állott volt magyar közszolgálati alkalmazott tényleges szolgálati viszonya a trianoni békeszerződés hatálybalépésének napjával, 1921. évi július hó 26.-ával megszűnt. Ettől az időponttól kezdve az ilyen alkalmazottat a tényleges szolgálat köteléke alól felmentettnek, illetőleg a szolgálatot felmondottnak kell tekinteni akkor is, ha a szolgálati viszony megszüntetése, a tényleges szolgálattól felmentés vagy a felmondás iránt intézkedés nem történt is. (2) A trianoni békeszerződéssel Magyarországtól átcsatolt területről Magyarország területére beköltözött oly magyar közszolgálati alkalmazottnak, aki átköltözése után szolgálati elhelyezést nyert, az 1921. évi július hó 26.-áig az átcsatolt területen töltött idejét a szolgálati idő megállapításánál beszámítható időnek kell tekinteni. Azt az időt azonban, amelyet a beköltözött magyar közszolgálati alkalmazott az 1921. évi július .hó 26. napja után az átcsatolt területen töltött, valamint azt az időt, amelyet beköltözése után a szolgálati elhelyezéséig Magyarorszának a trianoni békeszerződéssel megállapított területén töltött, beszámítani nem lehet, de az a szolgálat folytonosságát nem szakítja meg. (3) Az 1927 : XXIV. törvénycikk 2. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : «Ellátást csak az államfő engedélyezhet az olyan magyar közszolgálati alkalmazott, nyugdíjas, Özvegy vagy árva részére, aki az j(i) bekezdés 1. pontjában megállapított egyéb feltételeknek megfelel, de állandó lakóhelyét
