Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.

Irományszámok - 1931-205

30 205. szám. nyugdíj és kereset egy hónapra eső együttes összege 300 pengőnél, főiskolai képzettséggel bíró alkalmazottaknál 400 pengőnél kevesebbre nem csökkenthető. (i) Ha az özvegynek özvegyi nyugdíján felül az alábbi (6) bekezdésben meghatározott forrásból származó keresete van és ha a keresetnek egy hónapra eső összege több mint az özvegyi nyugdíjnak és lakáspénznek 50% -a, akkor az özvegyi nyugdíj és lakáspénz egy hónapra eső összegéből az 50%-on felüli többletnek megfelelő rész fizetését ideiglenesen be kell szüntetni. (5) Ily intézkedéssel az özvegyi nyugdíjnak és keresetnek egy hónapra eső együttes összege 200 pengőnél, főiskolai képzettséggel bíró alkalmazottak özvegyeinél 300 pengőnél kevesebbre nem csökkenthető. (e)Az (1), (3) és (4) bekezdésben foglaltrendelkezés szempontjából a nyugdíjasnak, illetőleg az özvegynek személyes tevékenységéből származó azt a bármilyen elnevezés alatt juttatott keresetét kell számításba venni, amely a) az államnál vagy az állammal az ellátás szempontjából viszonosságban álló intézménynél, továbbá az állam vagy az említett intézmények által kezelt vagy fenntartott üzemnél, gazdaságnál, vállalatnál, intézetnél, stb. fennálló bármilyen szolgálati viszonyából vagy bármilyen megbízásából származik, b) az olyan részvénytársaságnál, szövetkezetnél, korlátolt felelősségű társaságnál vagy más vállalatnál, intézetnél, intézménynél, közműnél, gazdaságnál, közérdekű testületnél, egyesületnél, stb. szolgálati jogviszony alapján vagy bármilyen megbízásból teljesített személyes tevékenységből származik, amelynél az állam vagy az önkormányzat érdekeltsége az alaptőkében ( üzletrésztőkében) ennek 30%-át eléri vagy a bármely címen nyújtott támogatás {szubvenció, segély, szavatosság, stb.) a kereset évében vagy az azt megelőző három év valamelyikében az évi 100.000 pengőt eléri. (7) Az országgyűlés tagjait e minőségükben megillető járandóságok a jelen §-ban foglalt rendelkezések szempontjából figyelembe nem jöhetnek. (s) A nyugdíjnak a havi 300 P-t, az özvegyi nyugdíjnak pedig a havi 200 P-t meghaladó részét meg kell szüntetni, ha a nyugdíjasnak, illetve az özvegynek az államtól vagy önkormányzattól (törvényhatóságtól, megyei várostól, községtől) olyan hasznothajtó jogosítványa vagy engedélye van, amelynek adományozása, illetve megtagadása a hatóságnak szabad mérlegeléstől függő joga. Ugyanezt a rendelkezést kell alkalmazni a nyugdíjasnak, illetőleg az özvegynek az ily jogosítvány vagy engedély birtokosától vagy gyakorlójától származó keresete esetén. (9) A (2) bekezdésben, a (3) bekezdés utolsó mondatában, az (5) és (s) bekezdésekben megállapított értékhatárokat minden családi pótlékban, illetve nevelési járulékban részesülő gyermek után 5%-kai emelni kell. (10) A jelen §-ban említett esetekben a nyugdíjnak, özvegyi nyugdíjnak, lakáspénznek és családi pótléknak teljes vagy részleges megszüntetése csak időleges s az ellátást újra folyósítani kell, amint megszűnt az az ok, amely miatt a nyugdíjat, özvegyi nyugdíjat, lakáspénzt és családi pótlékot egészben vagy részben meg kellett szüntetni. (11) A jelen §-ban foglalt rendelkezések alkalmazásában követendő eljárást a minisztérium rendeletben állapítja meg. 4. §. (1) A hatályban lévő jogszabályok szerint lakáspénzre igényjogosult nyugdíjasnak és özvegynek járó lakáspénzt a nyugalomba helyezett, illetőleg az elhalt alkalmazott által a tényleges szolgálatban utoljára viselt állás szerint és annak a lakáspénzosztálynak megfelelően kell megállapítani, amely lakáspénzosztályba tartozik az a város (község), amely az alkalmazottnak utolsó állomáshelye volt. Ez