Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.
Irományszámok - 1931-205
205. szám. 29 (io) Annál az alkalmazottnál, akit az általa betöltött állásra az államfő nevezett ki, a szabályszerű elbánás alá vonást a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okokból elrendelő határozat csak abban az esetben hajtható végre, ha az államfő a szabályszerű elbánás alá vont alkalmazottat a szolgálat alól felmentette. (11) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezés nem vonatkozik azokra, akiknek állása a hatályban levő jogszabályok értelmében az országgyűlési képviselői megbízással nem összeférhetetlen. (12) Az 1925: XXVI. törvénycikk 182. §-ának (4), («), (•), (•), ( 10 ) h (:») bekezdéseiben foglaltak hatályukat vesztik. Azokra az alkalmazottakra nézve, akik a jelen törvény hatálybalépésének időpontjában országgyűlési képviselők, az 1925 : XXVI. törvénycikk 182. §-ának (4), (5), (9), (10) és (11) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a jelenlegi megbizatásuk tartamára, illetőleg e megbizatásuk megszűnése után továbbra is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a (10) bekezdésben meghatározott két év helyett hat hónap állapíttatik meg. (13) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetben az ellátást az ott meghatározott határidők lejártát követő hónap első napjától kezdve, a c) pontban említett esetben az országgyűlési képviselővé történt megválasztás igazolásának napját követő hónap első napjától kezdve kell folyósítani. A (2) bekezdés a) pontjában említett esetben az ellátást a szolgálat köteléke alóli felmentést követő hónap első napjától kezdve, a b) pontban említett esetben a szabályszerű elbánás alá vonást elrendelő végső határozat keltét követő negyedik hónap első napjától kezdve kell folyósítani. (14) A törvényhatóságok, megyei városok és községek alkalmazottaira nézve a (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés hatálybalépésének időpontját és végrehajtásának módozatait — a jelen törvény alapelveinek érintése nélkül •— a belügyminiszter állapítja meg. (15) Utasíttatik a minisztérium, hogy a jelen §. rendelkezéseinek végrehajtásáról és annak eredményéről 1937. évi december hó 31-ig az országgyűlés elé jelentést terjesszen. 3. §. (1) Ha a nyugdíjasnak nyugdíján felül az alábbi (e) bekezdésben meghatározott forrásból származó keresete van és ha nyugdíjának, lakáspénzének, családi pótlékának és keresetének egy hónapra eső együttes öszszege meghaladja annak a nyugdíjba beszámítható javadalmazásnak (fizetésnek, havidíjnak, stb.), lakáspénznek és családi pótléknak egy hónapra eső együttes összegét, amelyre a nyugdíjasnak igénye volna akkor, ha abban az állásban, amelyből nyugalomba helyeztetett, még tényleges szolgálatot teljesítene, a többlet erejéig a nyugdíj, lakáspénz és családi pótlék fizetését ideiglenesen be kell szüntetni. (2) Ily intézkedéssel a nyugdíj és kereset egy hónapra eső együttes öszszege 300 pengőnél, főiskolai képzettséggel bíró alkalmazottaknál 400 pengőnél kevesebbre nem csökkenthető. (3) A beszámítható javadalmazás telj es összegével felérő nyugdíjra igényt adó szolgálati idő betöltése után nyugalomba helyezetteknek, valamint a létszámcsökkentések végrehajtása következtében nem saját kérelmükre nyugalomba helyezetteknek a nyugdíját, lakáspénzét és családi pótlékát csak annak a többletnek az erejéig kell beszüntetni, amellyel az aláthi (e) bekezdésben meghatározott forrásból származó keresetnek havi összege meghaladja annak az összegnek 50 százalékát, amelyre a nyugdíjasnak fizetés (havidíj, nyugdíjba beszámítható pótlék és pótdíj), lakáspénz és családi pótlék fejében együttesen havonkint igénye volna akkor, ha abban az állásban, amelyből nyugalomba helyeztetett, még tényleges szolgálatot teljesítene. Ily intézkedéssel a
