Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.

Irományszámok - 1931-205

28 205. szám. azt kell érteni, amire a hatályban lévő szabály szerint a minősítés kiterjed. (3) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában, valamint a (2) bekezdés a) pontjában említett esetben a szabályszerű elbánás alá vonást a hatályban lévő jogszabályok szerint arra illetékes hatóság rendeli el. Ez ellen a határozat ellen további elj árasnak — ideértve a közigazgatási vagy más bírósági eljárást is — nincsen helye. (4) A (2) bekezdés b) pontjában említett esetben a szabályszerű elbánás alá vonás elrendelését az alább említett eljárás előzi meg, amelynek megindítását és lefolytatását a miniszter vagy a miniszter által meghatározott annak a hatóságnak (hivatalnak, intézetnek, stb.) főnöke rendeli el, amelyhez az alkalmazott tartozik. (5) Az ily eljárás lefolytatása és annak eredményéhez képest javaslattétel céljából a miniszter háromévenkint a minisztériumban és az alája rendelt és általa kijelölt hatóságoknál (hivataloknál, intézeteknél, stb.) három tagból álló állandó bizottságot alakít. Ez a bizottság a miniszter vagy az illetékes főnök rendeletére folyamatba tett eljárás során az érdekelt alkalmazott meghall- . gatása után megállapítja, hogy fennforognak-e vagy nem a szabályszerű elbánás alá vonás elrendelésének a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott előfeltételei és ezt a megállapítást a bizottsági tárgyalás befejezése után az alkalmazottal és az illetékes főnökkel haladéktalanul írásban közli. A megállapítás ellen úgy az alkalmazott, mint az illetékes főnök tizenöt napon belül írásban észrevétellel élhet. A három tagú bizottság megállapítását az esetleg benyújtott írásbeli észrevételekkel együtt a miniszterhez kell felterjeszteni. Az észrevételek felülvizsgálása és javaslattétel céljából a miniszter a minisztériumban háromévenkint öt tagból álló állandó bizottságot alakít. A bizottság elnöke a miniszter által megbízott államtitkár, vagy miniszteri osztályfőnök ; tagjai a minisztériumnak három, legalább az V. fizetési osztályba tartozó tisztviselője és egy közigazgatási bíró, akit a miniszter megkeresésére e bíróság elnöke jelöl ki. A bizottság elnöke és tagjai esküt tesznek arra, hogy javaslatukat pártatlanul teszik meg. A miniszter a szabályszerű elbánás alá vonás elrendelése kérdésében, az észrevételek benyújtása esetében az öt tagú állandóbizottság javaslatának meghallgatása után, végérvényesen határoz, A határozat ellen jogorvoslatnak — ideértve a közigazgatási vagy más bírósági eljárást is — nincsen helye. (6) A m. kir. legfőbb állami számvevőszék személyzetére nézve a jelen törvényben a miniszter helyett a m. kir. legfőbb állami számvevőszék elnöke rendelkezik. (7) Egyetemi nyilvános rendes és rendkívüli tanárok szabályszerű elbánás alá vonásánál a (4) bekezdésben említett előzetes eljárást az egyetemi tanács indítja meg. A vallás- és közoktatásügyi miniszter felhívására az eljárást meg kell indítani. Az eljárásban közreműködő háromtagú bizottságot az egyetemi tanács az érdekelt egyetemi kar rendes tanáraiból, az öttagú bizottságot saját kebeléből a rektor elnöklete alatt esetről-esetre alakítja meg. A szabályszerű elbánás alá vonás elrendelése tekintetében a vallás- és közoktatásügyi miniszter a háromtagú bizottság javaslatára az öt tagból álló bizottság meghallgatása után határoz. (s) Hit felekezeti iskolák és kisdedóvodák tanárainak, tanítóinak és óvónőinek szabályszerű elbánás alá vonásánál az eljárás megindítása és az eljárásban közreműködő háromtagú és öttagú bizottságok megalakítása tekintetében az 1914 : XXXVI. törvénycikk 30. és 38. §-ainak rendelkezései megfelelően alkalmazandók. (9) A bizottságok összeállítására és illetékességére vonatkozó többi szabályt a miniszter, az eljárásra vonatkozó szabályokat pedig a minisztérium rendeletben állapítja meg.