Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.
Irományszámok - 1931-242
332 242. szám. a kor szellemének és kívánalmainak megfelelően elsősorban a mérnökképzés terén. A mérnökök ugyanis már a műszaki osztályokon belül részesülnek közgazdasági irányú képzésben azáltal, hogy közgazdasági és 'jogi tárgyak (közgazdaságtan, magyar közjog és közigazgatási jog, magyar magánjog, kereskedelmi-és váltójog, magángazdaságtan) hallgatására vannak kötelezve. Azok a mérnökök azonban, (vagy a szervezeti szabályzat szerint más főiskolát végzett egyének is) akik ezt az osztályt elvégzik, oly elméleti és gyakorlati irányú, rendszeres közgazdasági és jogi képzésben részesülnek, hogy a gazdasági élet hasznos munkaerői lesznek. Az ily mérnökök közgazdasági mérnöki, illetve doktori oklevéllel lépnek ki a gyakorlati életbe. Hazai termelésünk agrár jellege azonban már a műegyetemi közgazdasági osztály felállítása előtt következetes törekvéseket hívott létre, hol mezőgazdasági, hol pedig általános gazdasági egyetem létesítése iránt. Az óhaj elsőizben az 1895. évben tartott gazdakongresszuson nyilvánult meg és pedig egy mezőgazdasági főiskola felállítása iránt. 1907-ben Darányi Ignác elgondolásának megfelelően az OMGE. kívánta, hogy az állatorvosi és erdészeti főiskola egyesíttessék egy mezőgazdasági egyetem szervezetében. Az 1911. évi kongresszus továbbra is felszínen tartotta a kérdést, majd a Magyar Gazdaszövetség és a Hangya együttes erővel még régebben megindult mozgalmával oly közgazdasági egyetem felállítását akarta elérni, mely a mezőgazdasági, erdészeti és állatorvosi szakon kívül kereskedelmi, ipari és pénzügyi szakokat is magában foglalja. Tizenkét évi szívós propaganda után a Magyar Gazdaszövetség az összes gazdasági érdekképviseletek támogatásával elérte, hogy az országgyűlés mindkét házához közös felterjesztést intéztek, melyben egy közgazdasági egyetem létesítését sürgették. Felkarolta ezt a törekvést gróf Zichy János akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter, aki 1912-ben az 1912. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával az országgyűlés főrendiházától a következő utasítást kapta : »A főrendiház utasítja a közoktatásügyi miniszter urat, terjesszen elő törvényjavaslatot egy közgazdasági egyetem felállítására s annak idején a minisztérium nyújtson be javaslatot a tisztviselők minősítéséről szóló törvény módosításáról.« Az 1912. év zavaros politikai viszonyai, majd' a közbejött világháború elodázták az egyetem felállítását. A szakkörök azonban e# idő alatt is gondosan ápolták a közgazdasági egyetem felállításának gondolatát. 1917. év tavaszán a Hangya az ilyen egyetem létesítésének céljaira egymillió koronás alapítványt tett s ez a nagylelkű cselekedet további lendületet adott a mozgalomnak, amelyet Jankovich Béla akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter is hathatósan támogatott. Az ügy előkészítésére bizottságot küldött ki, amelynek elnökségét gróf Zichy János vállalta. Az e tárgyban folytatott tanácskozásokon végül is az a felfogás győzött, hogy az egyetem szervezetéül egy külön egyetemi tudománykar állapíttassák meg. A közbejött forradalmi időszak ismét hátráltatta a terv megvalósítását. Ez időszak lezajlása után az egyetem felállítása iránti munkálatok tovább folytak s ezek eredményeként előbb a 272/1920. M. E. rendelet, majd az 1920 : XXXI. t.-c. állította fel a budapesti kir. m. tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kart, mégpedig ideiglenes szervezettel. | A Közgazdaságtudományi Kar felállításával sajátos helyzet állott elő a hazai közgazdasági képzés terén. Közgazdasági osztály volt egyfelől a Műegyetemen, mely tradícióinál és e tudományoknak a műszaki tudományokkal való erős kapcsolatánál fogva mindenkép illetékes volt erre, de vele parallel működött a közgazdaságtudományi kar is ideiglenes szervezettel. Es bár a közgazdaságtudományi kar 10 évet meghaladó fennállásának ideje alatt mindenkor teljes elisme-
