Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.

Irományszámok - 1931-242

242. szám. 331 érdekeinek előmozdítására a »Bányászati Akadémia«, majd a szakszerű erdőműve­lés ismeretének terjesztésére 1809-ben az Erdészeti Akadémia. A mezőgazdasági tudományok az 1797-ben alapított keszthelyi, az 1818-ban alapított magyaróvári és az 1868-ban alapított debreceni gazdasági iskolákban találtak hajlékot és ezek­ben az intézetekben nyertek kiképzést mezőgazdasági termelésünk irányítói és vezetői. Hazánkban mindig nagy jelentőségű állattenyésztés érdekeinek felisme­rése vezetett 1786-ban az állat gyógyintéz et felállításához, amely 1875-ben Állat­orvosi Tanintézetté, majd 1890-ben Állatorvosi Akadémiává alakult át. A kereske­delem és forgalom modernizálódása, fontosságának és méreteinek rohamos növe­kedése pedig 1857-ben életrehívta a Kereskedelmi Akadémiát. A múlt század második fele műszaki és gazdasági szakiskoláink és tanintéze­teink életében fordulópontot jelentett. Már az ötvenes években mindjobban erősödik az a kívánság, hogy a műszaki és gazdasági tudományok haladása, el­mélyülése és fontosságuknak megnövekedése következtében ezeknek oktatásáról specializált főiskolákon kell gondoskodni és az oktatás színvonalának emelése érdekében ilyen irányú szakiskoláinkat és tanintézeteinket főiskolákká kell átszer­vezni, illetőleg lehetővé tenni azt, hogy az alkalmazott gazdasági tudományokban a legmagasabb képesítés is megszerezhető legyen. Elsőnek az 1856-ban kelt legfelsőbb elhatározással a József Ipartanoda szer­veztetett át főiskolává, illetőleg alakíttatott át műegyetemmé (polytechnikummá). Az így létesült műegyetem 1871-ben önkormányzati alapon egyetemi rangra emel­tetett és 1901-ben doktorrá avatásra is feljogosíttatott. 1899-ben az Állatorvosi Akadémia, 1900-ban a Gazdasági Akadémiák, 1904-ben pedig a Bányászati és Erdészeti Akadémiák szerveztettek át főiskolákká. Az Állatorvosi Főiskola 1906­ban, a Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola pedig 1932-ben ruháztatott fel a doktorrá avatás jogával. A kir. József Műegyetem önkormányzati alapon 1871/72-ben kezdte meg mű­ködését. Legelső egyetemi szervezetében is gondoskodás történt a gazdasági pá­lyákra készülők magasabb gazdasági kiképzéséről. Jellemző erre báró Eötvös Jó­zsefnek a József Műegyetem újbóli szervezése tárgyában a képviselőház elé ter­jesztett törvényjavaslata, melynek 1. §-a szerint a József Műegyetemnek öt szak­osztálya lett volna, éspedig: 1. mérnöki, 2. építészi, 3. gépészmérnöki, 4. vegyészi és 5. bölcsészeti és általános mtitani szakosztály. Ez,utóbbi szakosztályról a tör­vényjavaslat a következőket mondja : »A bölcsészeti és általános technikai osztályban a bölcsészeti és közgazdá­szati tudományok mellett különösen azon tudományok adatnak elő, melyek a reál-, ipari- és kereskedelmi iskolákra készülő szaktanárok, továbbá az iparos és keres­kedői pályára magasabb tudományos szakképzettséget szerezni óhajtók kiképzé­sére szükségesek. Ezen szakosztályhoz kapcsolva, annak kiegészítő részéül egy a fentebb említett szaktanári pályákra előkészítő gyakorlati tanárképezde állíttatik.« Báró Eötvös József törvényjavaslatának e szavai különösen azért érdemelnek figyelmet, mert az említett két tudományszak egybekapcsolására vonatkoznak s mert a megvalósítani szándékolt technikai és közgazdasági főiskolát egy szaktanár­képző intézettel kívánta kibővíteni. Az elmondottak igazolják, hogy a műegyetem bölcsőjétől kezdve egészen a mai európai hírnévnek örvendő tudományosan kiegészített szervezetéig, fejlődé­sének úgyszólván minden fázisában a műszaki tudományok mellett a gazdasági tudományokat is ápolta és művelte. Természetesnek tűnik fel tehát, hogy a köz­gazdasági tudományok ilyen fejlődés eredményeképen a műegyetemen utóbb már külön osztály keretében nyertek önálló szervezetet. A műegyetemi közgazdasági osztály 1914 óta nagyjelentőségű munkát végez, 42.

Next

/
Thumbnails
Contents