Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.

Irományszámok - 1931-242

330 242. szám. Melléklet a 242. számú irományhoz. Indokolás a „Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezéséről" szóló törvényjavaslathoz. I. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. A gazdasági életnek az utolsó két évszázadban bekövetkezett fokozatos, egyre gyorsabb ütemű átalakulása, a folyton szaporodó műszaki és gazdasági problémák előtérbe tolulása úgy a külföldön, mint nálunk a műszaki és közgazdasági tudományok jelentőségének felismeréséhez vezetett. E felismerés kapcsán természetszerűleg született meg és hazánkban is felmerült az a törekvés, hogy az említett tudományok művelése és oktatása magasabb fokú tanintézetekben történjék. Már a XVIII. és XIX. század fordulóján ennek a törekvésnek eredményeként jöttek létre a gyakorlati irányú felsőbb iskoláink, amelyek feladata a műszaki és gazdasági tudományoknak a kor színvonalán álló művelésén kívül az volt, hogy ezekben a tudományokban képzett emberekkel láthassák el egyrészt a magángazdasági életet, másrészt a fejlődőben lévő és kereteiben egyre bővülő állami közigazgatást. Az első kísérlet hazánkban egy gazdasági és technikai irányt követő felsőbb iskola, a szempci Collegium Oeconomicum megszervezése volt, melyet gróf Eszterházy Ferenc m. kir. udvari kancellár 1763-ban alapított. Programmjában könyvelés, gazdaságtan, földméréstan, térképkészítés, praktikus geometria, mechanika és polgári építészet szerepelt. Ez a collegium csak 1776-ig állott fenn. 1782-ben a budai tudományegyetemen megnyílt a mérnöki intézet, az Institutum Geometricum, amely 1850 ig állott fenn. Itt a természetrajzon, technológián, mezőgazdaságon és a fizikai földrajzon kívül az erdő-, mező- és szőlőgazdaságon, a kenderés lentermelés, bor-, ecet- és szeszgyártás, selyemgyártás, úgyszintén a mezőgazdasági technológia is előadatott. Önálló technikai és közgazdasági főiskola létesítésének eszméjével hazánkban a XIX. század harmincas éveinek elején kezdenek foglalkozni s a műegyetem felállításának eszméjét nem. kisebb ember hirdette, mint gróf Széchenyi István a »Minimum kérdése« című cikkében. A mozgalom eredménye az 1844-ben felállított József Ipartanoda lett, melynek gazdászati, műtani és kereskedelmi szakosztálya volt. A tudományegyetemi mérnöki intézetet 1850-ben a József Ipartanodával. egyesítették, mely 1851 /52. tanévben mint technikai intézet kezdte meg működését. Az első gazdasági és technikai irányt követő intézet megszületésével egyidőben 1763-ban jött létre a hazánk területén évezredes múltra visszatekintő bányászat