Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.

Irományszámok - 1931-241

320 241. szám. 241. szám. A Felsőház közigazgatási, valamint közjogi és törvénykezési bizottságának együttes jelentése „a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930:XVIII. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról" szóló 230. számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Felsőház ! Budapest főváros közigazgatásának régi törvénye az 1872 : XXXVI. t.-c. voltaképpen 58 évig volt érvényben, mert az 1893 : XXXIII., az 1920 : IX. és az 1924 : XXVI. t.-cikkek alapvető közigazgatási szervezeti változásokat nem létesítettek. A. magyar közigazgatás általános reformja a közigazgatás rendezéséről szóló 1929 : XXX. t.-c. megalkotásával kezdődött, amelyet nyomonkövetett a következő évben a Budapest főváros közigazgatásáról hozott s a hosszú idők folyamán elavult 1872 : XXXVI. t.-c. helyébe lépett 1930 : XVIII. törvénycikk. Altalános elv, hogy huzamosabb idő kell egy törvény hatását megismerni. Azonban az óriási fejlődés a gazdasági és szociálpolitikai feladatok nagyságában, a mai rohanó élet a maga súlyos gazdasági válságaival, amelyet a jó közigazgatásnak elmaradás nélkül követnie kell, arra a tapasztalatra vezetett, hogy már közel 4 esztendő távlatából is meg lehet ismerni egy törvény hatását annak közigazgatási vonatkozásaiban. Az 1930 : XVIII. törvénycikk mintegy közigazgatási alaptörvénynek készült és ma máris szüksége merült fel annak, hogy a székesfőváros közigazgatásában, háztartásában, de legfőképpen gazdasági életében az észlelt és tapasztalt hibák és visszásságok egy módosító törvénnyel kiküszöböltessenek. Ezt a módosító törvényjavaslatot nem politikai, hanem közigazgatási, legfőképpen gazdasági okok szülték, — a tapasztalatok tanulságai keltették életre. A racionalizálás és a költségvetési egyensúly jegyében keletkezett ez a törvényjavaslat, melynek törvényerőre emelkedése esetén a kormány felügyeleti jogához képest hatékonyabban fogja ellenőrizhetni az autonómiát. A törvényjavaslat a közigazgatás jobbátétele szempontjából szükségesnek látszó rendelkezéseket foglalja magában. A képviselőházban lefolyt vita középpontjába az autonómia elvi kér-