Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.

Irományszámok - 1931-232

232. szám. 305 kozó utalványozási joga bizonyos értékhatárok közé szoríttatik. De szükséges ez a rendelkezés azon súlyos felelősség szempontjából is, mely a nagyobb értékű gyűjtemény tárgyak vásárlásánál az illető intézet első tisztviselőjét terheli. A 9. §-hoz. A Nemzeti Múzeum önkormányzati szervezetébe és igazgatása alá az indokolás általános részében előadott okoknál fogva a Gyűjtemény egy etemnek csupán gyűjteményi jellegű intézményei soroztatván be, gondoskodni kell azon bel- és külföldi intézetek igazgatásáról, melyek a Gyűjtemény egyetem igazgatása alatt állottak. Az erre vonatkozó rendelet a múzeum tanácsának meghallgatásával fog kiadatni, minthogy ez intézetek ingatlanai és ingóságai részben a Nemzeti Múzeum tulajdonába tartoznak. Továbbá, mint ogy az Ösztöndíjtanács elnöke és alelnöke gyüjteményegyetemi tanácstagsága révén ez intézetek igazgatásában résztvett, szükségessé válik az ezt megállapító 1927 : XIII. t.-c. 4. §. rendelke­zéseinek megfelelő módosítása. A törvényjavaslat felhatalmazni kívánja a minisz­tert, hogy ezt rendeletileg tegye meg, minthogy azonban e rendelet az Ösztöndíj­tanács törvényes jogkörét fogja érinteni, indokolt, hogy e rendelettel kapcsolatosan az Ösztöndíjtanács meghallgattassék. A Római Magyar Intézet igazgatására vonatkozólag a Gyüjteményegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia, a Bécsi Történeti intézet igazgatására vonat­kozólag pedig a Gyüjteményegyetem és a Magyar Történelmi Társulat között szer­ződéses megállapodás áll fenn, a Gyüjteményegyetem megszűnése következtében új megállapodás válik szükségessé és ennek létesítésére kívánja a törvényjavaslat a minisztert felhatalmazni. A 10. §-hoz. E szakasz a Gyüjteményegyetem tisztviselői karából a Nemzeti Mú­zeum tisztviselői karába a jelen törvény rendelkezésével átvett tisztviselők szol­gálati jogviszonyát határozza meg, kimondván, hogy a Nemzeti Múzeum tiszt­viselői és egyéb alkalmazottai az állami tisztviselőkkel, illetőleg egyéb alkalmazot­takkal azonos tekintet alá esnek, szolgálati viszonyaikra nézve pedig, amennyiben a. törvény máskép nem rendelkezik, a közszolgálati alkalmazottakra érvényes jogszabályok az irányadók. A tisztviselők és alkalmazottak szolgálati jogviszonyá­nak ilykép történt megállapítása az önkormányzati jelleg folyománya. E szakasz fenntartja továbbra is mindazon intézetek és intézmények tisztviselőinek és alkal­mazottainak közös státusát, melyek a Gyűjtemény egyetembe tartoztak, mivel csakis így biztosíthatni mindazokat az előnyöket, melyek a nagylétszámú státus­ból úgy az intézetekre, mint pedig személyzetükre származnak. Ugyancsak fenn­tartja a törvényjavaslat az egységes létszámon belül a gyüjteményegyetemi törvény­ben lefektetett különböző tisztviselői kategóriákat, u. m. a tudományos tisztviselői, tudományos és műszaki segédtisztviselői és igazgatási tisztviselői kategóriákat. Nem kívánja a törvényjavaslat fenntartani a Gyüjteményegyetem tudomá­nyos tisztviselőire nézve megállapított 70 éves korhatárt a Nemzeti Múzeum tudo­mányos személyzeténél. Részben szociális szempontok indokolják ezt. Az ifjúság elhelyezkedésének mai nehézségei között antiszociális lenne egy ilyen nagyobb számú állást felölelő státusnál a szolgálati idő meghosszabbításával az ifjúság el­helyezkedési lehetőségeit csökkenteni. De figyelembe veendő e kérdésnél az is, hogy a 70 éves korhátárral bíró egyetemi tanári és kúriai bírói állások nem a köz­igazgatási állások betöltésénél szokásos előmenetel, hanem sajátos szempontok szerint történő kiválasztás alapján töltetnek be. Nem látszik továbbá indokoltnak, hogy a fokozott agilitást követelő és nagy részben igazgatási tevékenységgel is kapcsolatos múzeumi tisztviselői állások azonos elbírálás alá essenek a kizárólag tudományos munkálkodást igénylő állásokkal. A tudományos tisztviselők minősítésénél az összes fontosabb közigazgatási állásoknál is megkövetelt doktori oklevelet kellett megállapítani. Nem kívánja Felsőházi iromány. 1931—1936. V. kötet. 39

Next

/
Thumbnails
Contents