Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.

Irományszámok - 1931-232

302 232. szám. nyék javainak, hanem mindazon ingatlanoknak és ingóságoknak is tulajdonosa, melyek különböző jogszabályok alapján a Gyüjteményegyetem tulajdonába tartoztak, mint aminők a bel- és külföldi tudományos intézetek. Ezek igazgatása a vallás- és közoktatásügyi miniszter hatáskörébe utaltatván, az e tárgyban kiadandó miniszteri rendelet gondoskodni fog arról, hogy ez intézetek vagyoni kérdéseit illető állásfoglalásoknál a Nemzeti Múzeum tanácsának részvétele biztosíttassék. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §-hoz. A törvényjavaslat szerint legfőbb közgyűjteményeink: ú. m. a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Levéltár, az Országos Szépművészeti Múzeum és az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum egyetemének önkormányzattal bíró jogi személyisége, melyet az 1922 : XIX. t.-c. létesített, változatlanul fennmarad, de a Gyüjteményegyetem elnevezés helyett a Magyar Nemzeti Múzeum nevet viseli. Az új elnevezés nem jelenti azt, mint há fentemlített közgyűjteményeink a Nemzeti Múzeumba beolvadnának, hiszen a törvényjavaslat a Nemzeti Múzeumot mai szervezetében megszűnteti, ennek kapcsán azonban biztosítani kívánja történeti tradíciókkal ékes nevének fennmaradását. A Gyüjteményegyetem elnevezés megváltoztatását az indokolás általános részében előadottakon kívül még az is kívánatossá teszi, hogy az a magyar nyelvhasználat számára idegenszerű," ismételten félreértésekre adott okot s a köztudatban sem tudott gyökeret verni. A 2. §-hoz. A jelen törvénnyel a Gyüjteményegyetem helyébe a Nemzeti Múzeum lépvén, e szakaszban körvonalaztatnak mindazok a jogok, melyek a Gyüjteményegyetemről a Nemzeti Múzeumra mint jogutódra szállanak át. A 3. §-hoz. E szakasz a Nemzeti Múzeum önkormányzati szervezetén belül öt nagy közgyűjteményt, illetőleg intézetet állapít meg és ezzel lehetővé kívánja tenni közgyűjteményeink teljes anyagának szakszerű csoportosítását. Az Országos Levéltárnak kormányhatósági és múzeumi levéltári tagolását szükségessé teszi a két gyűjtemény történelmi kialakulása és anyaguk eltérő volta. A Történeti Múzeumnak Régészeti-, Történeti-, Iparművészeti gyűjteményekre és Néprajzi Múzeumra való elkülönítését gyűjteményi anyaguk különböző jellege kívánja, minthogy ezen gyűjtemények célkitűzései is eltérőek. A Nemzeti Múzeum szervezetében foglalt ezen közgyűjtemény anyagának az e szakaszban körvonalazott elvek és felsorolt intézetek szerinti felosztásáról az önkormányzati hatóság a miniszter jóváhagyásával határoz. A nemzeti nagy közgyűjteményeken kívül a Magyar Nemzeti Múzeum szervezetéhez kapcsolja e szakasz 6. pontja a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségét, mint a Nemzeti Múzeum egyes intézeteitől elkülönített, de annak önkormányzati szervezetébe illesztett hivatalt, megadván ezáltal a Nemzeti Múzeum és a Főfelügyelőség hatáskörébe tartozó többi közgyűjteményeink szükséges együttműködésének és egységes szempontú irányításának a tárgyi előfeltételeit. A Főfelügyelőség létesítése nem jelenti az állami költségvetés ujabb megterhelését, minthogy a hivatal élén álló országos főfelügyelő tisztsége tiszteletbeli, a folyóügymenetet pedig a Nemzeti Múzeum létszámából beosztott tisztviselők, illetőleg alkalmazottak látják el. A Főfelügyelőség irányítása alá kerül az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ is, melynek működése közgyűjteményeinkkel kapcsolatos. A 4. §-hoz. A Nemzeti Múzeum önkormányzati szervezetének megalkotásánál az 1922 : XIX. törvényben lefektetett alapelveket, részben pedig a Gyüjteményegyetem tizenkétéves önkormányzati életében szerzett tapasztalatokat veszi a törvényjavaslat figyelembe. A Múzeumi Tanács e törvényjavaslat szerint is múzeumi hiva-