Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.
Irományszámok - 1931-232
232. szám. 303 talnokokból és szakértőkből, u. m. egytemi tanárokból és a társadalomból bevont műértőkből áll. Ezek közül az első a gyűjteményi gyakorlatot és érdeket, a második az elméleti szaktudást és műértő közvéleményt képviseli. Az. intézetek első tisztviselői, továbbá az osztályvezetők közül választott hat tisztviselő — kik olykép választandók, hogy minden egyes intézet az első tisztviselőn felül a Tanácsban még egy képviselőt nyerjen — és a gazdasági igazgató alkotják a Tanács hivatalnok-elemét. A szakértő-tanácstagok száma tizennyolc, kik közül tizenkettő egyetemi tanár ; ezek számának kötelező megállapítása a legközelebbről érdekelt tudományszakok megfelelő szakértői képviselete érdekében volt szükséges. A közgyűjtemények országos főfelügyelőjének az önkormányzati igazgatásban való részvétele által létesülő állandó személyi kapcsolat legfőbb közgyűjteményeink és a felügyelet alá tartozó egyéb közgyűjtemények közt lényegesen elő fogja mozdítani közgyűjteményeink azon tervszerű irányítását és egységes szempontok szerint való fejlesztését, mely az 1929 : XI. t.-c-nek is elgondolása és célja volt. A Magyar Tudományos Akadémiának az 1923 : 1. t.-c. 2. §-a rendelkezésével a Gyűjtemény egyetem létszámába tartozó és jelen törvényjavaslat értelmében a Magyar Nemzeti Múzeum személyzeti létszámába felvett tisztviselők személyzeti ügyeinek a Tanácsban való képviselete céljából állapítja meg a törvényjavaslat az Akadémia főtitkárának és két kiküldött tagjának tanácstagságát ; az önkormányzatban való részvételük azonban csakis az említett személyzeti ügyekre vonatkozik. Az elnöki tisztség betöltésénél az önkormányzati testületeknél másutt is gyakorlatban levő hármas jelölést követi a törvényjavaslat is. A folyó ügymenetet az alelnök látja el, akit az Öt intézet első tisztviselői közül az igazgatótanács javaslatára a miniszter hat évre nevez ki. E tisztségnek az eddigi két évnél hosszabb tartama az adminisztráció nagyobb egyöntetűségét és folyamatosságát fogja biztosítani. Az5.§-koz. Az önkormányzati hatóság egyes szerveinek megalakításánál irányadó szempont volt, hogy azokban úgy a hivatalnoki, mint pedig a szakértői elem —> mint amelyekből a Tanács egésze alakul — egyaránt képviselve legyen. Kivétel e tekintetben csupán a gazdasági tanács, minthogy ahhoz természetszerűleg oly kérdések tartoznak, melyek megítélésére az intézetek első tisztviselői és a közgyűjtemények főfelügyelője hivatott. Egy másik szempont—hogy a Nemzeti Múzeummal tradicionális önkormányzati elv minél tökéletesebben kiépíttessék —» megkívánja, miszerint az igazgatótanács és az egyes szaktanácsok szakértő tagjainak meghívása az önkormányzati hatóságot illesse. Ez említett általános elvek figyelembevétele mellett az igazgatótanácsot a törvényjavaslat olyképpen szervezi meg, hogy abban a Nemzeti Múzeum szervezetébe tartozó összes intézmények, illetőleg az azoknak megfelelő tudományszakok képviselve legyenek ; ezzel szemben a szaktanácsok a partikuláris gyűjteményi, illetőleg szaktudományi érdekek képviseletére hivatottak. A szakszempontok minél teljesebb megismerését és ennek megfelelő vélemény kialakulását van hivatva elősegíteni az elnök azon joga, hogy az igazgatótanácsi ülésekre bármely tanácstagot, a szaktarácsi ülésekre pedig a Tanácson kívül álló szakértőket is meghívhat. A szakértők azonban csak tanácskozási joggal bírnak. A gazdasági igazgatónak az igazgatótar ács gazdasági ügyeket tárgyaló ülésein való részvételét kötelezőleg azért kellett megállapítani, mivel csakis így biztosíthatni, hogy az igazgatótanács ezekről szakszerű és kimerítő tájékozódást nyerjen. A 6. §-hoz. A tapasztalat azt mutatja, hogy intenzív önkormányzati élet csak azokban a testületekben lüktet, melyek szervei nem csupán véleményező hatáskörrel bírnak, hanem az intézmények vezetésében elhatározó befolyást is gyakorolnak.