Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.
Irományszámok - 1931-216
192 216. szám. magyar honos tiszteket, továbbá a legénység tekintetében is négyötödrészben magyar honosokat kell alkalmazni. A 100 %-ig magyar honos személyzet alkalmazását nem lehetett megkövetelni, mert a külföldi kikötőkben, különösen bizonyos szolgálatokban jártas, vagy képzett személyek nem mindig állanak rendelkezésre, továbbá, mert számolni kell a vállalkozásban részes idegen tőkések kívánságával, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy a magyar lobogó alá jött hajón is bizonyos személyeket, akik az ő honosaik és bizalmi embereik, megtartsanak. A 3. ,§~hoz. E szakasz a m. kir. folyamőrségnél és a volt haditengerészetnél szolgáltaknak biztosít elsőbbséget a magyar kereskedelmi tengeri hajókon alkalmazásuk tekintetében és ezáltal egyfelől a katona viselteket megillető fokozott megbecsülésnek óhajt érvényt szerezni, másfelől azt a célt kívánja előmozdítani, hogy a vállalatok fegyelmezett személyzethez jussanak. A 4. §-hoz. A törvényjavaslatnak az a megállapítása, hogy bizonyos feltételek mellett a mentességekben az illető vállalatot részesíteni kell (1. §.), biztos kalkulációra nyújt alapot és ezáltal új alapításokra nyilván buzdítóan fog hatni. A cél érdekében az igényjogosultság feltételei is lehetőén alacsonyra lettek megállapítva. (2. §.) Mindazonáltal helyénvalónak találtuk olyan rendelkezések felvételét is, amelyek a vállalatokat nagyobb erőfeszítésre, nagyobb teljesítmény felmutatására serkenteni alkalmasak. A 4. §. tehát olyan vállalatok részére, amelyek különös teljesítményeket mutatnak fel, az általános mentességeken felül különös kedvezményeket helyez kilátásba. A különös kedvezmények között megemlítendők a belföldi fuvardíjkedvezmények, amelyek elsősorban kivitelünk előmozdítására, hasonlóképpen azonban bizonyos cikkek behozatalára, vagy átvitelére is engedélyezhetők. Végül a törvényjavaslat az államsegéllyel váló támogatás lehetőségét is kilátásba veszi, ami természetesen csak kivételesen és csak akkor jöhet szóba, ha a pénzbeli segély nyújtását az államháztartás helyzete megengedi, illetőleg a törvényhozás a szükséges fedezetet a költségvetés keretében rendelkezésre bocsátja. A különös kedvezmények engedélyezésének feltételei között említett nagyobbszámú személyzet foglalkoztatása alatt azt értem, ha a vállalat a megkövetelt 4 / 5 részen jóval felül foglalkoztat magyar honos legénységet. Az alatt a kifejezés alatt pedig, hogy a vállalat szükségleteit nagyobb mértékben a hazai ipari vagy mezőgazdasági termékek révén fedezi, azt értem, hogy a vállalat a hajók berendezését és felszerelését jelentékeny részben a hazai ipar révén, vagy a személyzet élelmezéséhez szükséges zsírt, füstölthúst, konzerveket, szárított zöldségféléket, italokat, dohánynemüeket és hasonlókat, jelentékenyebb mértékben a hazai termelés révén fedezi. Végül a különös kedvezmények engedélyezésével szemben megállapított az a feltétel, hogy a vállalat a magyar érdekeket egyéb módon hathatósan szolgálja, azt jelenti, hogy a vállalat a kedvezményeket akkor nyerheti el, ha pl. több-kevesebb rendszerességgel közlekedő vonaljáratokat tart fenn, vagy ha Magyarországból származó állatok fuvarozására hajóin fedett istállóberendezéseket, vagy ha a dunai hajóról a tengeri hajóra átrakodás céljaira különös berendezéseket, avagy magyar áruk tárolására raktárházakat és hasonlókat létesít, avagy ha hajóin magyar árucikkek mintagyüjteményét, azaz kiállítását rendezi be, vagy más hasonló módon a magyar ügynek külföldön propagandát csinál. Az e szakasz 3. pontjában említett államsegély engedélyezése főként az utóbb felsorolt esetekben jöhet szóba. Ennek kapcsán meg kell jegyeznem, hogy miután tengerpartunk és tengeri kikötőnk nincsen, a 2. §. 6. pontja a vállalatokra azt a súlyos anyagi megterhelést jelenti, hogy főként a hajó első felszerelése, gyakran
