Felsőházi irományok, 1931. IV. kötet • 129-195. sz.
Irományszámok - 1931-134
70 134. szám, felelően állanak az olyan vállalkozóra, akinek részére több munkavállaló vízimunkálatok, — út-, vagy vasútépítési munkák vagy más földmunka végzésére közös meghatalmazott (gödörgazda) megnevezése mellett szerződött. II. Az ingatlan megszerzőjének felelőssége. 4. §. Aki gazdasági ingatlant vétel útján, vagy egyébként megszerez, az ingatlannal és azokkal a javakkal, amelyekre az ingatlanra szerezhető jelzálogjog kiterjed, (1927 : XXXV. t.-c. 25—31. §-ai) felelős a korábbi tulajdonos ellen fennálló azokért a követelésekért, amelyek a gazdaságban állandóan alkalmazottaknak az ingatlanon a megelőző egy éven belül tényleg végzett gazdasági munkáján alapulnak. E rendelkezés alá eső követelések, különösen a gazdatisztek, gazdasági cselédek követelései. Az egy esztendős időtartam az ingatlan tényleges birtokba adásának napjától visszafelé számítandó. Más gazdasági munkavállalóknak a munkaviszonyon alapuló ilyen követeléseiért is ugyanígy felel az ingatlan megszerzője, ha ezeket a követeléseket a jogosultak a tényleges birtokba adásig a munka helye szerint illetékes községi elöljáróságnál (polgármesternél) bejelentették. Az átruházó felelőssége érintetlen marad. Megszűnik az első bekezdés szerinti felelősség, ha a jogosult a követelést a tényleges birtokba adás napjától számított hat hónap alatt az ingatlan megszerző j ével szemben nem érvényesíti. Nem vonatkoznak e §. rendelkezései végrehajtási árverésen, vagy az ennek joghatályával bíró önkéntes árverésen történt ingatlanszerzés esetére, valamint a kisajátítás útján történt tulajdonszerzés olyan esetére, ha a kisajátítási ár bírói felosztásra kerül. (5. §.) 777. Végrehajtási, kisajátítási és csődjogi rendelkezések. 5. §. A gazdasági ingatlannak bírói árverésen történt eladásából befolyt vételárból előnyösen -—• közvetlenül az előnyösen sorozandó végrehajtási költségek és az előnyösen sorozandó köztartozások után — kell kielégíteni a végrehajtást szenvedőt terhelő azokat a tartozásokat, amelyek gazdasági munkaviszonyon alapulnak és az elárverezett ingatlanon a jogerőre emelkedett legutolsó árverést megelőző egy éven belüli időre esnek, ha pedig az ingatlan az árverést közvetlenül megelőző időben zárlat alatt állt, a zárlat hatályának kezdetét megelőző egy éven belüli időre esnek. E rendelkezés alá esnek nevezetesen a gazdatisztek, gazdasági cselédek, gazdasági munkások, erdőmunkások és napszámosok, dohánykertészek és munkásvállalkozók követelései. A végrehajtási árverés hatályával bíró önkéntes árverésen befolyt vételárra és bírói felosztásra kerülő kisajátítási árra az előbbi bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. 6. §. Ha a végrehajtást ingatlan haszonélvezetére vagy haszonvételére vezetik, az 5. §-ban meghatározott követeléseket, * amennyiben a zárlat tartama alatt végzett munkákért járnak, a zárgondnok köteles a zárlati jövedelemből kiegyenlíteni, ha pedig azt nem tette meg : a bíróság a zárlati jövedelemből az előtte ismeretes ilyen követeléseket kiadja a jogosultaknak. Ezeket a követeléseket a zárlati jövedelemből a zárgondnok díjával egyenlő rangsorban és aránylagosan kell kielégíteni. Ha az ingatlant a zárlati jövedelem felosztása előtt elárverezik: a zárlati jövedelemnek csak ezt meghaladó részét kell az árverési vételárhoz csatolni. A zárlat hatályának kezdete előtti évből származó ilyen követeléseket a zárlati jövedelemből előnyösen kell kielégíteni. Ez a szabály nem áll, ha a követelések nem a végrehajtást szenvedőt terhelik, vagy ha a jogosult a zárlati kezelés kezdetétől számított hat hónap alatt a zárgondnoknak, vagy a
