Felsőházi irományok, 1931. IV. kötet • 129-195. sz.

Irományszámok - 1931-194

194/ szám. 743 Melléklet a 194. számú irományhoz. Indokolás „az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom ideiglenes rendezéséről szóló 1920:

1. t.-c. 13. §-ának újabb módosításáról" beterjesztett törvényjavaslathoz. Az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom ideiglenes rendezéséről szóló 1920 :

1. törvénycikk az országgyűlés elnapolásának a királyi hatalomban foglalt jogát a nemzetgyűléssel szemben a kormányzóra nem ruházta rá. Ezt a hiányt pótolta az 1920 : XVII. t.-c. 1. §-ának az a rendelkezése, hogy a kormányzó a nemzetgyűlést legfeljebb harminc napi időtartamra elnapolhatja. A most említett törvény miniszteri javaslatában az elnapolás időtartama nem volt korlátozva ; a harminc napi korlátozás a javaslatnak a nemzetgyűlési tárgyalása során került a törvény szövegébe. Az országgyűlés felsőházáról szóló 1926 : XXII. t.-c. 47. §-ának első bekezdése kimondotta, hogy a kormányzó jogköre az országgyűléssel szemben ugyanaz marad, mint amely őt az 1920 :

1. és XVII. törvénycikk értelmében a nemzetgyűléssel szemben megilleti. Ezek szerint a mai jogi helyzet a'z, hogy a kormányzó az országgyűlést csakis harminc napi időre napolhatja el. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kormányzó elnapolási jogának ez a korlátozása nemcsak ősi alkotmányunk szellemét sérti, de nem is célszerű. Vannak ugyanis időszakok —- ilyen a fennálló súlyos gazdasági válság ideje is — amikor a kormányzatnak munkáját, idejét nem annyira a törvényhozás hatáskörébe tartozó jogszabályalkotásokra, hanem inkább a kormányzati intézkedésekre kell fordítania. Ismeretes azonban, hogy az országgyűlési tárgyalások ideje alatt a tárgyalások anyagának előkészítése, az országgyűlés mindkét házának a bizottsági és plenáris üléseiben részvétel a minisztérium tagjainak munkáját és idejét olyan mértékben köti le, hogy emellett egyéb sürgős természetű kormányzati intézkedések szenvednek ké'sedelmet. A" kormányzat helyes vitelének érdeke tehát megkívánja, hogy az országgyűlés működésébe időnkint egy hónapnál hoszszabb szünetet is be lehessen iktatni, s minthogy a kormányzat ftiaga tudja leginkább megítélni, hogy mely időpontban s mennyi időre van szükség a törvényhozás működésének elhalasztásával ilyen szünetre —- aminek megítélése pedig ősi alkotmányunk szerint mindenkor a királyi hatalomban foglalt jog volt — semmivel sem lehet elfogadható okát adni annak, hogy a kormányzó az érintett körülmények mérlegelésében időhatárral korlátoltassék. Közjogi vagy alkotmányjogi aggályok nem merülhetnek fel a javaslatban foglalt rendelkezés ellen. A király elnapolási joga a magyar közjogban időtartam szempontjából elvileg nincs korlátozva, a király az 1848 : IV. t.-c. 6. §-ában és