Felsőházi irományok, 1931. IV. kötet • 129-195. sz.
Irományszámok - 1931-194
744 1Ô4. szám. az 1867 : X. törvénycikkben meghatározott korlátozások között, bármily hosszú időtartamra elnapolhatja az országgyűlést. Ez a két rendelkezés biztosítja az országgyűlés két kardinális jogát a kormányzattal szemben, nevezetesen : biztosítja a költségvetési és a zárszámadási jog hatályos gyakorlását. Ezeket a rendelkezéseket a javaslat nem érinti és ezt kifejezetten ki is mondja. ' Az 1920 : XVII. törvénycikk javaslata —• amint fentebb már említve volt -7nem vette tervbe az időbeli korlátozást. Harminc napi korlátozás a nemzetgyűlés plenáris tárgyalása során került a szövegbe, amikor is az akkori igaz ságügy miniszter indítványozta a megszorítást a nemzetgyűlés 1920. évi augusztus hó 5. napján tartott ülésében a következő indokolással : Ugyancsak az a kívánság is felmerült több oldalról, hogy az elnapolási jogot is bizonyos időtartamra korlátozzuk. Minthogy elvi szempontból ez ellen nem merült fel észrevétel, vagyok bátor indítványozni, hogy a törvényjavaslat szövege ilyen irányban kiegészíttessék. (Nemzetgyűlési Napló 1921. évi IV. kötet 246. lapján.) Látnivaló tehát, hogy nem valami különös súlyú elvi megfontolások vagy aggályok alapján keletkezett a harminc napi megszorítás, hanem ez nyilvánvalóan a nemzetgyűlésnek rövid tartama korlátozott működési idejével állhatott összefüggésben. Ami a §. szerkezetét illeti, áttekinthetőség érdekében nyerte a javasolt szövegezést. Hatályos jogunkkal szemben az újítás csupán annyi, hogy a kormányzó az országgyűlést elnapoló joga tekintetében fennálló, harminc napi időre korlátozó rendelkezés a javaslat szerint elesik s a kormányzót az országgyűlés elnapolása tekintetében a javaslat szerint csupán ugyanazok a rendelkezések fogják korlátozni, amelyek tekintetében a törvény (az 1848 : IV. és az 1867 : X. törvénycikk) értelmében O Felsége a király jogát is korlátozzák. Ezt fejezi ki a §. első bekezdése ; az ebben a bekezdésben említett, a királyi hatalomban foglalt egyéb jogok, nevezetesen az országgyűlés berekesztésének és feloszlatásának joga, a kormányzót ezidőszerint is — az 1920 : XVII. t.-c. 1. §. első bekezdése és az 1926 : XXII. t.-c. 47. §-a értelmében — ugyanazok között a korlátok között illetik meg, amelyeket e tekintetben a törvény (1848 : IV. és 1867 : X. törvénycikk) Ö Felsége a király jogára nézve megállapít. Ezt csupán azért volt szükséges itt megismételni, hogy áttekinthetőség érdekében az 1920 : XVII. t.-c. 1. §-a egész terjedelmében hatályon kívül legyen helyezhető. A javaslat 1. §-a második bekezdésében semmi új rendelkezés nincs ; ez megismétlése az 1920 : XVII. t.-c. 1. §-a második bekezdésének, a szövegezésben mégis azzal az eltéréssel, hogy a javaslat természetszerűleg itt is számol azzal a fennálló jogi helyzettel, hogy a nemzetgyűlés helyébe időközben az országgyűlés lépett. A §. utolsóelőtti bekezdése csupán az előbbi két bekezdésnek megfelelő, hatályon kívüí helyező rendelkezést, utolsó bekezdése pedig a hatálybaléptető rendelkezést tartalmazza és indokolásra nem szorul. Budapest, 1933. évi július hó 4. napján. vitéz Gömbös Gyula s. k t m, Tár. miniszterelnök.
