Felsőházi irományok, 1931. IV. kötet • 129-195. sz.

Irományszámok - 1931-130

ISO. száiii. n mellőzhető Volt, mert erre á lehetőséget biztosítja a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930 : XVIII t.-c. 55. . §-ának 3-ik bekezdésének a rendelkezése, amely szerint a polgármester egyes ügyek intézését az egyöntetű eljárás céljából, az érdekelt miniszter előzetes hozzájárulásával, a többi kerületi előljáró kizárásával, az általa megjelölt egy vagy több kerületi előljáró kizárólagos illetékességi körébe utalhatja. Egyébként a 3. §. részletezi azokat a feltételeket, amelyeknek igazolásától függ a kiárusitási engedély megadása. Különös fontossága van annak, hogy csak meghatározott árukra lehet kérni a kiárusítást. E végből a kérelemhez csatolni kell a kiárusítani kívánt áruk mennyiségét és minőségét feltüntető részletes és pontos jegyzéket. Annak kizárása céljából, hogy alkalmi kereskedők (iparosok) ilyen kiárusítást ne rendezhessenek, engedélyt csak az kaphat, aki legalább két év óta foglalkozik a kiárusítani kívánt árunemek árusításával és aki a kérvény beadását megelőző két éven belül árukészletét az említett tények hirdetésével nem árusította. Ez utóbbi két körülményt nem kell igazolni annak, aki engedélyt az üzlettulajdonos halála vagy az árukészletnek tűzvész, vízáradás vagy más ily rendkívüli körülmény folytán beállott apadása vagy értékcsökkenése okából kérte. Ezekben az esetekben ugyanis a visszaélés lehetősége részben kizárt, részben csekély. A 4. és 5. §-ok szabályozzák az iparhatóság eljárását. Az iparhatóság az eljárást rövid határidőn belül köteles lefolytatni és a kiadott engedélyben az összes előírt ténykörülményt megjelölni. A kiadott engedély legfeljebb három hónapra szólhat, ezt az időt a kereskedelmi és iparkamarák meghallgatásával két ízben legfeljebb 1—

I hónappal lehet meghosszabbítani. A 6. §. részletesen felsorolja az engedélyes kötelességeit. A 7. §-hoz. E szakasz a jogorvoslatokról rendelkezik. Ha a határozat megfelel a kereskedelmi és iparkamara véleményének, jogorvoslattal a kérelmező sem élhet. Ha a határozat nem felel meg a kamarai véleménynek, úgy a kérelmező, mint a kereskedelmi és iparkamara, élhetnek egyfokú fellebbezéssel ; a másodfok 15 napon belül végérvényesen határoz. Ez azt jelenti, hogy további jogorvoslatnak helye nincsen. . A 8. §-hoz. Amint az általános indokolás is kiemelte, sok visszaélés fordul elő annak folytán, hogy az, aki kiárusításra kért engedélyt, a kiárusítás befejezése, illetve az engedély lejárta után is folytatja az üzleti tevékenységét. Ennek meggátlását célozza e §. rendelkezése, amely az árukészlet egész kiárusítása esetében a kiárusítás befejeztével, illetve a kiárusításra megállapított határidő leteltével az ipar jogosítvány hatályon kívül helyezését rendeli el. Kiegészíti e rendelkezést az a további rendelkezés, amely szerint a kereskedő (iparos) az abbanhagyott kereskedésnek (iparnak) gyakorlására két éven belül csak bizonyos korlátozások között kaphat engedélyt, nevezetesen Budapesten csak abban az esetben, ha az új üzlet más közigazgatási kerületben van, mint ahol megszüntetett üzlete volt és nem esik annak közelébe, vidéken pedig más község területén van, mint ahol a megszüntetett üzlete volt. A §. utolsó bekezdése értelmében az említett rendelkezések nem nyernek alkalmazást az árukészletnek tűzvész, vízáradás, vagy ily más rendkívüli körülmény folytán beállott apadása vagy értékcsökkenése okából kapott engedély, továbbá részleges kiárusítás esetében. A 9. §-hoz. A szezonvégi kiárusítások különösen Németországban váltak be és ezt a rendszert honosítja meg e §. Ilyen módon, bár az alkalomszerű vásárlási lehetőségnek hirdetésével való árusítást a törvény korlátok közé szorítja, minden kereskedőre nézve lehetővé válik, hogy divatjátmult, kiselejtezett, raktáronmaradt stjp. áruját tömeges és gyors vásárlásra ingerlő módon kiárusíthassa anélF©l«öházá iromány. 1931—1&36. IV. kötet. 3