Felsőházi irományok, 1931. IV. kötet • 129-195. sz.
Irományszámok - 1931-130
18 Í30. szám. kül,~hogy ezáltal versenytársainak kárt okozna. Ezeket a kiárusításokat ugyanis az ugyanazon szakmabeli kereskedők egyidőben fogják megtartani és így a versenyviszonyok minden egyes szakmabeli kereskedőre nézve egyenlőek lesznek. Az árusítás évenként kétszer 15—15 napig történhetik és az árusítás idejét a kereskedelmi és iparkamarák a községenkint jelentkező esetleges külön kívánalmak figyelembevételével állapítják meg. A kamara határozatát legalább négy héttel az alkalmi kiárusításra vonatkozó hirdetések megkezdése előtt megfelelő módon köztudomására kell hozni. A 10. §-hoz. E §. a karácsony és húsvét alkalmából szokásos árusítások hirdetését az ünnepnapot megelőző 14 napon át külön engedély nélkül is lehetővé teszi. A 11. §-hoz. A törvényjavaslatban tilalmazott cselekmények elkövetése a versenytársaknak sokszor súlyos anyagi károsodást okoz és így célszerű volt a tisztességtelen versenyhez fűződő magánjogi következményeket az 1923 : V. t.-c. szabályai szerint e cselekményekre is kiterjeszteni. Ezt a rendelkezést tartalmazza a 11. §. A 12. §-hoz. Ez a §. eljárási rendelkezést tartalmaz. Az előbbi §. rendelkezései folytán a kereskedelmi és iparkamarákban a tisztességtelen versenyről szóló törvény 44. §-a alapján alkotott választott bíróság hatásköre kiterjed a jelen törvénybe ütköző magatartás abbanhagyásának a követelésére is. E cselekmények gyakran sürgős intézkedést igényelnek és e sürgős intézkedésre határozathozatal előtt van szükség. A jelenlegi jogszabályok szerint ideiglenes intézkedésre csak a rendes bíróságnak van joga, miután azonban a szakmabeli érdekeltek szívesen fordulnak a kamarákban működő választott bírósághoz, a törvényjavaslat eleget kíván tenni annak az óhajtásnak, hogy a választott bíróság is jogosíttassék fel ilyen jogkörrel. A választott bíróság tulajdonképpen nem is választott bíróság, hanem inkább nevezhető különbíróságnak. Ugyanis a választott bíróság elnöke tényleges királyi ítélőbíró, aki szakértő ülnökökkel bíráskodik és csupán a bíróság megalakulásának módozatai hasonlóak a választott bíróság alakulásához. Miután az ideiglenes intézkedéseket az ítélőbíró fogja végezni, a választott bíróság nyugodtan volt felruházható ezzel a hatáskörrel. A választott bíróság tulajdonképpen csak a megalakulása után létezik s ezért gondoskodni kellett arról is, hogy ha a választott bíróság megalakulása előtt merül fel ilyen intézkedés szüksége, azt ki végezze. A §. rendelkezése szerint a választott bíróság elnökéül kijelölt az az ítélőbíró fog eljárni e tekintetben, akit az igazságügyminiszter általános rendelkezése erre kijelöl. Erre a rendelkezésre azért volt szükség, hogy az ideiglenes intézkedésben eljáró bíró személyét a felektől függetlenítsük. Az eljárás részletes szabályait a 18. §. értelmében az igazságügyminiszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve rendelettel fogja megállapítani. ^4 13. §-hoz. Ez a szakasz az iparhatóság ellenőrző kötelességeit írja elő abból a szempontból, hogy az engedélyben meghatározott feltételeket megtartják-e és ha azt állapítaná meg, hogy a feltételeket nem tartják be, az engedélyt nyomban vissza kell vonnia. A 14. §-höz. E §. tartalmazza a büntető rendelkezéseket. A 15 napig terjedhető elzárás egyes cselekmények tekintetében súlyosnak látszik. Figyelembe kell azonban venni, hogy a törvényjavaslat 22. §-a értelmében alkalmazást nyernek az 1928 : X. t.-c. rendelkezései és ezek tág teret biztosítanak a szóbanlevő kihágások esetében is elzárás helyett pénzbüntetés alkalmazására. A Kbtk. 28. §-ához képest az e §-ban meghatározott kihágási tényálladékok nemcsak szándékosság, hanem gondatlanság esetében is alkalmazást nyernek. A tényálladéki elemek között szerepel a «vállalat» is, anélkül, hogy e törvény a vállalat fogalmát közelebbről meghatározná. Erre azonban szükség nincsen,
