Felsőházi irományok, 1931. III. kötet • 72-128. sz.

Irományszámok - 1931-80

80. szám. 43 fokú eljárásra megállapított szabályai az irányadók. Az összeférhetetlenségi bíróság az eljárás során a polgári perrendtartás szerint a rendes bíróságot megillető jogokat gyakorolja. (2) Az eljárás során minden értesítést az országgyűlés tagjának mind a budapesti, mind a vidéki bejelentett lakására postán, tértivevénnyel kell megküldeni ; a tárgyalás idejét és helyét a tárgy megjelölésével legalább három nappal a tárgyalás előtt az illető Ház hirdetményi tábláján közzé is kell tenni. Az első tárgyalásra szóló idézéshez a bejelentés egy másolati példányát is csatolni kell. 46. §. (1) Összeférhetetlenségi ügyben a képviselet nem kötelező, de az összeférhetetlenséget bejelentő felet ügyvédi képviseletre lehet kötelezni. (2) Az országgyűlés tagja összeférhetetlenségi ügyében képviseletével vagy ügyvédet vagy az országgyűlés valamelyik tagját bízhatja meg. (3) Ha az országgyűlés érdekelt tagját megidézni nem lehet, részére az összeférhetetlenségi bíróság az országgyűlés tagjai vagy az ügyvédek közül ügygondnokot rendelhet. 47. §. (1) Az összeférhetetlenségi bíróság az összeférhetetlenségi eset tényállásának tisztázásáról és az e végből szükséges adatok és bizonyítékok megszerzéséről hivatalból is gondoskodik. (2) Az összeférhetetlenségi bíróság a bizonyítást rendszerint maga foganatosítja, mégpedig vagy tárgyaláson vagy kiküldött tagja útján ; jogában áll azonban foganatosítás végett bármelyik kir. ítélőtáblát vagy elsőfolyamodású kir. bíróságot megkeresni, amely a megkeresésnek soronkívül köteles eleget tenni. (3) Országgyűlés tagjának és miniszternek tanuként kihallgatását vagy személyes meghallgatását az összeférhetetlenségi bíróságnak magának kell foganatosítania. (4) Az összeférhetetlenségi bíróság a szabályszerűen megidézett tanú előállítása végett szükséges kényszereszközöket — ha a tanú az országgyűlés tagja — a mentelmi jogra tekintet nélkül alkalmazhatja. (5) A bizonyítási eljárás költségét rendszerint a bizonyító fél tartozik előlegezni. Ha a bizonyító fél a költséget nem előlegezi, az összeférhetetlenségi bíróság ennek következményeit szabadon mérlegeli. (e) Az összeférhetetlenségi bíróság ítéletének meghozatalára és tartalmára a polgári perrendtartásról szóló 1911 : I. t.-c. 401. §-a első bekezdésének 1. pontja és a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930 : XXXIV. t.-c. 1. §-a nem nyer alkalmazást. 48. §. Az 1878 :V. t.-c. 215. §-a szerint kell büntetni azt a személyt, aki összeférhetetlenségi ügyben annak lényeges körülményeire nézve az összeférhetetlenségi bíróság vagy az általa megkeresett bíróság előtt hamis tanúvallomást tesz és azt esküvel megerősíti. X. Az összeférhetetlenség elbírálása. 49. §. (1) Az összeférhetetlenségi bíróság minden összeférhetetlenségi ügyet köteles a legrövidebb idő alatt, lehetőleg három hónapon belül ítélettel befejezni. (2) Az összeférhetetlenségi bíróság az összeférhetetlenség kérdésére döntő tényállás tisztázása után mindenekelőtt megállapítja és ítéletében kimondja, hogy az országgyűlés tagja összeférhetetlen helyzetben van-e. (3) Cselekmények és megállapodások, amelyek az összeférhetetlenséget megállapító jogszabályok kijátszására szolgálnak vagy irányulnak, az összeférhetetlenség megállapítását nem zárják ki. (4) Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925 : XXVI. t.-c. 180. §-ában, valamint az országgyűlés felsőházáról szóló 1926 : XXII. t.-c. 28. §-a első bekezdésének 2. pontjában meghatározott összeférhetetlenségi ese6*.