Felsőházi irományok, 1931. III. kötet • 72-128. sz.

Irományszámok - 1931-80

44 80, szám. fcet a jelen törvény nem érinti ; erre az összeférhetetlenségi esetre is a jelen törvény szabályait kell alkalmazni. 50. §. (i) Ha az összeférhetetlenségi bíróság az összeférhetetlenséget a 3—7., 9—17. vagy 24. §. alapján állapítja meg, másodsorban eldönti, hogy az országgyűlés tagját egyrészt az összeférhetetlenség bejelentésében vagy a bejelentés elmulasztásában, másrészt az összeférhetetlenség előidézésében, illetőleg a megszüntetés mellőzésében nyilvánvaló rosszhiszeműség terheli-e. (2) Ha az országgyűlés tagját mulasztásában nyilvánvaló rosszhiszeműség nem terheli, az ítéletben fel kell őt hívni, hogy az ítélet közlésétől számított nyolc nap alatt vagy az összeférhetetlen helyzetet szüntesse meg, vagy az országgyűlési tagságáról mondjon le. (3) Ha az eset természete indokolja, az összeférhetetlenségi bíróság nyolc napnál hosszabb időt állapíthat meg az összeférhetetlenség megszüntetésére. 51. §. (1) Itéletileg megszűntnek kell kimondani annak az országgyűlési tagságát : a) akinek összeférhetetlenségét a 8., 19—21. vagy 23., 25., 26. §-ban vagy a 49. §. {i) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján állapítják meg; b) akinek összeférhetetlenségét a 3—7., 9—17. vagy 24. §. alapján állapítják meg, ha egyúttal azt is megállapítják, hogy az 50. §. (1) bekezdése értelmében nyilvánvaló rosszhiszeműség terheli ; c) aki az 50. §. (2) bekezdése értelmében tett felhívásnak a kijelölt idő alatt nem tett eleget. (2) Hogy a többszörös országgyűlési tagság esetében (24. §.) melyiket kell megszűntnek kimondani, arra az eddig érvényben volt szabályok maradnak irányadók. (3) A 8., a 21. és a 25. §. esetében a bíróság az országgyűlési tagság megszűnésének kimondását mellőzheti, ha az országgyűlés tagja az öszszeférhetetlenség alapjául szolgáló cselekményt először követte el és nyilvánvaló, hogy nem rosszhiszeműen járt el. A bíróság ilyen esetben az országgyűlés tagját kétezer pengőig terjedhető pénzbírsággal sújthatja. A pénzbírság behajtására a 41. §. (2) bekezdését kell alkalmazni. 52. §. (1) Ha az országgyűlés tagjának tagsági jogát az 5. §. (1) bekezdése, a 7. §. (1) bekezdése, a 8., 19—21. vagy 25. vagy a 26. §. alapján vagy pedig a 49. §. (i) bekezdésében idézett rendelkezések alapján mondják ki megszűntnek, az ítéletben azt is ki lehet mondani, hogy az illetőt az országgyűlés tagjává az ítélet meghozatalától számított öt éven belül nem lehet megválasztani. (2) Az ilyen személynek országgyűlési képviselővé jelölését a választási biztos visszautasítani köteles (1925: XXVI. t.-c. 62. §.). 53. §. (1) Amennyiben az összeférhetetlenségi bíróság az országgyűlési képviselő tagsági jogát az 5. §. (1) bekezdése vagy a 7. §. (1) bekezdése alapján mondja ki megszűntnek, továbbá a 11. §. esetében az ítéletben kimondhatja, hogy a tilalom ellenére nyert al-, kalmazás vagy megbízás érvénytelen. Ha ennekfolytán valamely cégbejegyzés törlése válik szükségessé, a bíróság azt elrendeli. A bíróság azonfelül az államkincstár javára tízezer pengőig terjedő bírsággal büntetheti azt a személyt, aki a 11. §. ellenére fogad el alkalmazást. A bírság behajtására a 41. §. (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. (2) Ha az összeférhetetlenség megállapítása valamely rendelkezés vagy jogügylet érvénytelenségét vonja maga után (18. és 22. §.), az összeférhetetlenségi bíróság — amennyiben a bizonyítási eljárás eredménye erre biztos alapot nyújt — a rendelkezést vagy jogügyletet egészen vagy részben érvénytelennek nyilvánítja és az ebből folyó jogkövetkezmények iránt is határoz. Azok iránt a jogkövetkezmények iránt, amelyek tekintetében az