Felsőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-70. sz.
Irományszámok - 1931-70
70. szám. 681 fuvarozási illetékre esik és a vasúti és hajó: ási forgalom csökkenésével van kapcsolatban. Csökken a fogyasztási adó bevételének előirányzata is 88*8 millió P-ről 82*4 millió P-re, vagyis 6*4 millió P-vel. Ennek oka a közönség vásárlóképességének csökkenése. Legnagyobb a csökkenés a vámjövedék bevételeinél. Noha a vámjövedék bevételeinek előirányzata már az 1931 /32. évi költségvetésben is lényegesen alacsonyabb volt az előző évinél, a forgalomnak a külföldi fizetési eszközök hiánya által is hátrányosan befolyásolt esökkenése következtében a vámjövedék bevételét az 1931 /32. évi 84 millió P-vel szemben ezúttal csak 42 millió P-vel, tehát 50 %-nak megfelelő 42 millió P-s csökkentéssel irányozza elő a költségvetés. Jelentékeny mérvben, 30 millió Prvel, csökken a dohányjövedék bevételeinek előirányzása is, amelynek összege a fogyasztóképesség csökkenése folytán az 1931/32. évi 154 millió P-vel szemben ezúttal csak 124 millió P-vel van előirányozva. A sójövedék bevételei a tapasztalati adatok alapján változatlanul az 1931 /32. évi 24*2 millió P-vel vannak előirányozva. A mesterséges édesítőszerek eladásának bevétele az egyedárusági árnak időközben történt felemelése folytán 80.000 P-vel felemelhető volt. Az osztály sorsjáték bevétele változatlan összegben van előirányozva. Az állami közigazgatás tárca-bevételeinél a tapasztalati adatok alapján 1*1 millió P emelkedés irányoz tátott elő. Az állami üzemek összességének költségvetése — a közigazgatás költségvetéséhez hasonlóan — egyensúlyt mutat, amennyiben egyes üzemek hiányai más üzemek feleslegeiből fedezhet okként vétettek fel. A beruházási kiadásokat számításon kívül hagyva, az egyes állami üzemeknél a következő feleslegek vannak előirányozva : A posta, távírda és távbeszélő feleslege .... 20'1 millió P Az állami erdőgazdasági birtokok » 0-1 » » . Az állami mezőgazdasági » ....... 0'9 » » A postatakarékpénztár feleslege 0-4 » » A kőszénbányászat feleslege 0*2 » » Ezekből a fölöslegekből az államvasutak hiányának fedezésére 10*3 millió P, az állami vas-, acél- és gépgyárak hiányának fedezésére 4*7 millió P, a selyemtenyésztés hiányának fedezésére 0*3 millió vétetett számításba. A fennmaradó 6*4 millióból a posta, távírda és távbeszélő legnagyobb részben már folyamatban lévő beruházásainak fedezésére 4*4 millió P, az államvasutak ugyanilyen természetű beruházásaira pedig 2 millió P irányoztatott elő. A részleteket tekintve, a személyi járandóságok az 1931 /32. évre megállapított 135*7 millió P-ről 21 2 millió P-vel 114*5 millió P-re csökkennek. Ez a csökkenés éppen úgy mint az állami közigazgatásnál, a személyi járandóságok csökkentésének és a fokozott — 1090 főnyi —- létszámapasztásnak az eredménye. A személyi járandóságok aránya az üzemek egyéb kiadásaihoz képest az 1924/25. évi költségvetésben 29%, az 1931/32. évben 27*9%, az 1932/33. éviben 28 6%. A nyugellátások előirányzata 83*4 millió P-ről 77*9 millió P-re, vagyis 5*5 millió P-vel csökkent. Ez a csökkenés a nyugellátási díjak csökkentésének a következménye. Emelkedik azonban a nyugellátásban részesülők száma és pedig a nyugdíjasoknál 574, a nyugbéreseknél 87, az özvegyeknél 627, az életjáradékban részesülőknél 7 fővel. Ezzel szemben az árvák száma 163, a kegydíjasoké pedig 2 fővel apadt, úgyhogy végeredményben az emelkedés 1130 fő. A nyugellátások aránya az üzemek költségvetésében az 1924/25. évi 12*8%-kal, valamint az 1931 /32. évi 17*l%-kal szemben ezúttal 19*4%.
