Felsőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-70. sz.

Irományszámok - 1931-70

I 630 70. szám. bizottság 1924. évi február hó 25-én hozott II. számú döntése alapján a Magyarország által teljesítendő fizetések és szolgáltatások értéke az 1932. évre 9,000.000, az 1933. évre pedig 10,000.000 aranykoronában állapíttatott meg, úgyhogy az 1932/33. költségvetési évre 4,500.000 + 5,000.000, vagyis összesen 9,500.000 aranykorona esnék. Az 1932/33. költségvetési évben tényleg teljesítendő fizetések mérve azonban csak annak a mérvnek megfelelően irányoztatott elő, amelyben fizetéseink az 1931/32. költségvetési évben a Hoover-moratórium alapján voltak teljesítendők. A beruházási kiadások az 1931/32. évi 237 millió P-ről 2*3 millió P-vel 21 4 millió P-re csökkennek. Az államháztartás mai helyzetében ugyanis túlnyomórészt csak a már folyamatban lévő munkálatok folytatásához és a már foganatosított munkálatok költségeire szükséges összegek irányoztattak elő. A beruházások hányada az 1924/25. évi 2 6 °/

0-kal és az 1931/32. évi 2 7 %-kal szemben ezúttal is 2-7 %,; Ami az állami közigazgatás bevételeinek az előirányzását illeti, előre kell bocsátani, hogy azoknak kedvezőtlen alakulása folytán az eddigi mérvek mellett a költségvetés egyensúlyát a kiadások ismertetett csökkentése mellett sem lehetett volna biztosítani. Elkerülhetetlenül szükséges volt tehát egyes adóknak és illetékeknek felemelése. Ezek az emelések azonban végeredményben alatta maradnak az 1931 /32. költségvetési év folyamán szükségesnek mutatkozott emeléseknek, és az emelések terhét arányosabbá teszik. A közszolgáltatási bevételek e bevételek tényleges alakulásának, az elhatározott emeléseknek és az adott gazdasági viszonyoknak mérlegelésével az 1931/32. évi 804*5 millió P-vel szemben az 1932/33. évre 730 8 millió P-vel irányoztattak elö

u E bevételek tehát 73-7 millió P-vel csökkennek. Az egyenes adók előirányzata az 1931/32. évi 231-1 millió P-ről 249-8 millió P-re, vagyis 187 millió P-vel emelkedett. Ebben az összegben a házadó-alap után az 1932/33. évre megállapított 5 °/

0-os rendkívüli pótlék 18 millió P-vel, a társulati adó 25 %-át kitevő rendkívüli pótlék és annak a rendelkezésnek az eredménye, hogy a társulati adó nem lehet kevesebb a vállalat saját tőkéjének 2 ezrelékénél, 4*5 millió P-vel, a jövedelemadó 30 °/

0-os rendkívüli pótléka 10 millió P-vel, a vagyonadó 100 %-os rendkívüli pótléka 8 millió P-vel, a különadónak a magánalkalmazottakra vonatkozólag történt 100 %-os felemelése 4 millió P-vel, az újonnan épült házak nyilvános betegápolási pót adómentességének megszün- 1 tetése 2-7 millió P-vel vétetett számításba. Ezekkel szemben azonban számításba vétetett a bevételek várható csökkenése is. Ezúttal az egyenes adók között vannak előirányozva a nyilvános betegápolási pótadó, a rokkantellátási adó és a gépjáróművek közúti adója is. Megjegyzendő, hogy a házadóból a községek segélyezési alapját, valamint a nyilvános betegápolási pótadóból a székesfővárost illető összeg nincs számításba véve, mert ezek az összegek az eddigi gyakorlatnak megfelelően a bevételekből közvetlenül számoltatnak el. A forgalmi adók bevétele 101 millió P-ről 937 millióra, vagyis 7*3 millió P-vel csökken. A forgalmi adók előirányzata az.általános forgalmi adó és a cukorrépa forgalmi adó kulcsának az előző évben 2%-ról 3%-ra történt felemelése dacára csökkentetett, a gazdasági helyzet alakulására való tekintettel. Az illetékek bevétele az 1931/32. évi 119 4 millió P-vel szemben 112-6 millió P-vel van előirányozva, a csökkenés tehát 6 8 millió P. Bár az öröklési, ajándékozási és ingatlan-vagyonátruházási illetéknek, az illetékegyenértéknek, valamint a százalékos okirati és törvénykezési illetékeknek 20%-os pótlékolá

sa rendeltetett el, az előirányzatot a gazdasági helyzet alakulása folytán a költségvetés az említett 6 8 millió P-vel csökkenti. Ebből az összegből azonban 5 millió P a