Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.
Irományszámok - 1927-507
240 507. szám. jelölt jogügyletek tartalmáról, vagy hogy ilyen előítéletet kívánna erősítem. Ellenkezőleg az 1. §. inkább abban az irányban jelent haladást, hogy a kartelszerű megállapodásról elismeri, hogy érvényesen jöhet létre. Az írásbeliség megkövetelésének okai ebben az esetben is jórészt ugyanazok, mint azoknál az egyéb ügyleteknél, amelyeknek érvényességéhez jogunk máris megköveteli az írást, valamint azoknál, amelyeknek írásbafoglalását a «némely jogügylet kötelező írásbafoglalásáról» szóló törvényjavaslat kívánná meg. A jogbiztonság követelménye az, hogy a rendszerint hosszabb időre és bonyolult jogviszonyokra vonatkozó ilynemű ügyletek keletkezését írással lehessen bizonyítani. Emellett az írásos forma az ügyletkötés megfontoltságát is biztosítja olyan ügyleteknél, amelyeknél a felek helyzete nem egyenlően szabad, hanem az egyik fél gazdasági gyöngesége vagy szorult helyzete az erősebb részéről méltánytalanul kihasználható, — már pedig az 1. §-ban körülírt ügyletek igen sokszor gazdasági nyomás útján jönnek létre s így azok írásbafoglalása már ezért is kívánatos. Végül írás szükséges az állami felügyelet gyakorlásához is, ami a közérdeket annyira érintő ilyen jogviszonyoknál elengedhetetlen. Az írásbafoglalás által az 1. §-ban körülírt ügylet természetesen csak az esetben válik érvényessé, hogyha tartalmát és létre jövet elének körülményeit tekintve egyébként érvényes. Az írásos alak részletes kellékeinek meglétét az általános jogszabályok szerint kell elbírálni. Az általános szabályokból következik például az, hogy az ügyletről felvett okiratnak mindazt tartalmaznia kell, ami az ügylet lényegéhez tartozik. A törvény végrehajtásáról szóló rendelet feladata lesz az, hogy a 2. §-ban említett bemutatás részletes szabályozása alkalmával megjelölje a bemutatott jogügylet minimális tartalmát. Ami az írásbafoglalás elmulasztásának jogi következményeit illeti, e tekintetben is a magánjog általános szabályai az irányadók. Eszerint például az 1. §-ban körülírt megállapodás vagy határozat alaki érvénytelensége magábanvéve még nem teszi érvénytelenné az azzal kapcsolatban létrejött más olyan megállapodást, amely önállóan is megállhat. Az 1. §. alá csak olyan megállapodás vagy határozat tartozik, amely jogi kötelezettséget alapít meg. A kötelezettség megalapításához pedig nem elég valamely egyoldalú nyilatkozat vagy utasítás, hanem szükséges a kötelezettségnek a másik fél részéről való elvállalása is. A kötelezettség megalapítását megállapodás esetében a kölcsönös nyilatkozatokból lehet felismerni, míg a határozatnál a határozat tartalmán és a határozathozatalban résztvevőkön felül ismerni kell a határozatot kibocsátó személyeknek vagy társas alakulatnak együttműködésére vagy összetételére vonatkozó szabályokat is, mert ezekből tűnik ki, hogy miként jöhet létre és kikre hat ki a kötelező határozat! Az 1. §-ban körülírt megállapodásnak vagy határozatnak további és gazdaságilag leglényegesebb tártalma a kötelezettség megalapításának közvetlen célja, ami itt a gazdasági verseny szabályozása. Ez a szabályozás legtöbbször a verseny korlátozásával kapcsolatos, de más módon (pl. üzleti feltételek megállapításával) is történhetik. Ez az a cél, amelyre az 1. §-ban a zárójel közé tett szöveg, valamint a 6. §. első bekezdése is utal. Végül a törvényjavaslat megjelöli a megállapodással vagy határozattal megalapított kötelezettség tárgyát és érvényesülésének területét. E tekintetben nem elégszik meg azzal, hogy a kartelszerű alakulatok elméleti osztályozásának alapjául vett különböző gazdasági tevékenységek, illetőleg jelenségek összefoglaló áttekintését adja (termelés, forgalom, áralakulás), hanem szorosabbra vonja a körülírást azzal, hogy csupán az árura vonatkozó ilyen tevékenységekre és jelenségekre
