Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.

Irományszámok - 1927-503

Ô03. (2) Az Alapnak és jövedelmének az előbbi bekezdés értelmében való felhasználása felől a kereskedelemügyi miniszter rendelkezik. Az Alap bevételeiről, kiadásairól és felhasználásáról a kereskedelemügyi miniszter az országgyűlésnek évenkint jelentést tesz. 59. §. (i) A jelen törvény végrehajtásával és általában az ország energiagazdaságával kapcsolatos kérdésekben véleményadás céljából szakférfiakból Országos Energiagazdasági Tanácsot kell felállítani. (2) A Tanács elnökből, alelnökből és tizenkét kinevezett tagból áll. Elnökét és alelnökét a kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére az államfő, a tizenkét tagot az energiagazdasági szakkérdésekkel és villamossági ügyekkel foglalkozó szakférfiak sorából a kereskedelemügyi miniszter nevezi ki. (3) Az elnök, az alelnök és a tagok kinevezése három évre szól, de újabb három-három évre ismételten is meghosszabbítható. Az elnök, az alelnök és a tagok e működésükért tiszteletdíjban nem részesülnek. A Tanács kinevezett tagjai a kinevezés elfogadásával kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Tanács működésében résztvesznek. (4) A Tanácsba valamennyi tárca állandó képviselőt küld ki. A tárcaképviselőknek a Tanács üléseiben csupán tanácskozási joguk van, de szavazati joguk nincsen. (») A Tanács szervezetét egyebekben a kereskedelemügyi miniszter állapítja meg. Nagyobb jelentőségű ügyekben, ha ezek természete ezt különösen megköveteli, a kereskedelemügyi miniszter előadót jelölhet ki. Ügyrendjét a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyásával a Tanács maga állapítja meg. ( e) A Tanács az energiaszolgáltatás műszaki vonatkozásaiban végérvényesen határoz, illetőleg teszi javaslatait a kereskedelemügyi miniszternek, energiagazdasági ügyekben azonban határozatait tartozik az Országos Ipartanács állandó száín. 2(36 bizottságával közölni, amely azokra vonatkozó javaslatait a kereskedelemügyi miniszter elé terjeszti. 60. §* ( 1) Az e törvény 39* §-ának ( 3), 43. §ának (3) és (*) bekezdésében, 45. §-ában és 49. §-ának (3) bekezdésében említett vitás kérdésekben a kir. Kúrián alakuló külön bíróság határoz. E külön bíróság elnöke a kir. Kúria elnöke vagy a kir. Kúria elnökének kijelölése alapján másodelnöke vagy egyik tanácselnöke. (a) A külön bíróság az elnökön felül négy tagból alakult tanácsban jár el. A tanács két tagját a kir. Kúria itélőbírái és szabadalmi tanácsának tagjai sorából a kir. Kúria elnöke jelöli ki, a másik két tagját pedig a tanács elnöke hivja be azoknak az energiagazdasági és villamosságügyi szakférfiaknak sorából, akiket erre a célra a kereskedelemügyi miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértve előre kijelölt. ( 3) A külön bíróság tagjának és jegyzőkönyvvezetőjének kizárására az 1911:

1. t.c. 59.—69. §-ait kell alkalmazni. Nem vehet részt az eljárásban az sem, aki az ügyben félként szereplő villamossági vállalat igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának tagja vagy e vállalat alkalmazottja. A kizárás tárgyában a külön bíróság tanácsa a kifogásolt tag részvétele nélkül határoz. (4) A külön bíróság a felek meghallgatása és szükség esetében szakértői vélemény megszerzése után dönt. Szákértői véleményadás vagy szakértői vélemény felülvizsgálata végett a külön bíróság hivatalból is megkeresheti az Országos Energiagazdasági Tanácsot. ( s) A külön bíróság alakulásának, eljárásának, ügyvitelének és tagjai díjazásának szabályait, az eljárás költségeinek előlegezését és viselését, a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg. XIII. fejezet. Büntető rendelkezések. 61. §. (1) Azok a büntető rendelkezések, amelyeket a büntetőtörvények — ideértve az 1912 : LXIII. t.-c. 21. §-át is ~~ a távírdák vagy tar-