Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.

Irományszámok - 1927-503

503. szám. 183 tekintettel a vállalandó súlyos terhekre, mint a kötelező bővítés és az energiaár leszállítása, előre határozhasson. Az 56. § második bekezdésének alulról számított 5. sorában a zárj el elmarad. Az 59. § a következő új, hatodik bekezdéssel bővül : «(e) A Tanács az energiaszolgáltatás műszaki vonatkozásaiban végérvényesen határoz, illetőleg teszi javaslatait a kereskedelemügyi miniszternek, energiagazdasági ügyekben azonban határozatait tartozik az Országos Ipartanács állandó bizottságával közölni, amely azokra vonatkozó javaslatait a kereskedelemügyi miniszter elé terjeszti.» A bizottság szükségesnek tartja, hogy a nem kizáróan műszaki vonatkozású energiagazdasági kérdésekben az összetételénél fogva a gazdasági élettel szoros kapcsolatot fenntartó Országos Ipartanácsnak is módjában legyen állást foglalni. A 60, § egészében kimarad és helyette a következő szöveg iktatandó : «60. §. (i) Az e törvény 39. §-ának (3), 43. §-ának (3) és (4) bekezdésében, 45. §-ában és 49. §-ának (3) bekezdésében említett vitás kérdésekben a kir. Kúrián alakuló külön bíróság határoz. E külön bíróság elnöke a kir. Kúria elnöke vagy a kir. Kúria elnökének kijelölése alapján másodelnöke vagy egyik tanácselnöke. (2) A külön bíróság az elnökön jelül négy tagból alakult tanácsban jár el. A tanács két tagját a kir. Kúria ítélőbírái és szabadalmi tanácsának tagjai sorából a kir. Kúria elnöke jelöli ki, a másik két tagját pedig a tanács elnöke hívja be azoknak az energiagazdasági és villamosságügyi szokj ér fiaknak sorából, akiket erre a célra a kereskedelemügyi miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértve előre kijelölt. (3) A külön bíróság tagjának és jegyzőkönyvvezetőjének kizárására az 1911 : 1. t.-c. 59.—69. §-ait kell alkalmazni. Nem vehet részt az eljárásban az sem, aki az ügyben félként szereplő villamossági vállalat igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának tagja vagy e vállalat alkalmazottja. A kizárás tárgyában a külön bíróság tanácsa a kifogásolt tag részvétele nélkül határoz. (4) A külön bíróság a felek meghallgatása és szükség esetében szakértői vélemény megszerzése után dönt. Szakértői véleményadás vagy szakértői vélemény felülvizsgálata végett a külön bíróság hivatalból is megkeresheti az Országos Energiagazdasági Tanácsot. (5) A külön bíróság alakulásának, eljárásának, ügyvitelének és tagjai díjazásának szabályait, az eljárás költségeinek előlegezését és viselését, a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.» E szakasz ellen a választott bírósági ítéleteknek a rendes bíróságok előtti megtámadhatósága szempontjából, valamint a hatásköri összeütközések esetére szóló jogszabályok szempontjából jogos aggályok merülnek fel és új intézményeknek a jogrendszer egészébe való helyes beilleszkedése tekintetében is célszerűbb a külön bíróságot valamely már működő külön bírósághoz hasonlóan szabályozni, aminek következtében a hatásköri összeütközésekre vonatkozó szabályok alkalmazásában nem lesz nehézség és a választott bíróság ítéleteinek megtámadására vonatkozó szabályoknak alkalmazása is tárgytalanná válik. Ezért a 60. §-ban tervezett választott bíróság létesítése helyett sokkal megfelelőbb, ha a törvényjavaslat 39., 43., 45. és 49. §-aiban említett vitás kérdésekben nem a felek kijelölése alapján létrejött választott bíróság, hanem a kir. Kúrián az 1926. évi XVI. t.-c.-nek mintájára létesített külön bíróság jár el. A 63. § első bekezdése 1. pontjának utolsó négy sorát törölni kell, mert ilyen formában nem állhat meg. A 65. § első bekezdésének 10. sorában a zárjel mögé a «fenntartói» szót kell beszúrni és a második bekezdés első és második sorában a «villamosműveknek» szó helyett «villamosmüvek fenntartóinak» szavakat kell írni, mert a törvény általa-