Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.
Irományszámok - 1927-503
184 503. szám. ban a művek tulajdonosainak, illetőleg üzembentartóinak ad jogokat, illetőleg ezekre ró kötelezettségeket. A 65, § második bekezdésének végére a következő mondatot kell írni : «A közhasználatú villamosmüvet fenntartó törvényhatóságok, megyei városok, községek részére megfelelő engedélyokiratot kell kiadni.» Ez ugyan közvetve következik abból, hogy ezek működési engedélyt nem kapnak és engedélyokirat nélkül nem működhetnek, szabatosabbnak látszik azon-ban ennek rögzítése. A 66. § harmadik bekezdésének negyedik sora egészében kimarad. A bizottság nézete szerint jogerősen létrejött egyességeknek megtámadhatósága a jogi alapelvekkel ellentétben áll. A 67. § első bekezdése tizedik sorából «becsértéken való» szavak kimaradnak. A bizottság nézete szerint a módosítás jobban szolgálja a javaslat elgondolásait, mely szerint a régi közhasználatú villamosművek megváltásuk esetében teljes kártalanításban részesüljenek. A 67. § harmadik bekezdésének 3. sorában a «község» szó után be kell szúrni a «beleegyezésével» szót, a 4. sorban a «hozzájárulásával» szót törölni kell. Logikus, hogy a működési engedélyt az hosszabbítsa meg, aki kiadta. A 72. § második mondata első bekezdésként Írandó. A 72. § első mondata második bekezdésként Írandó és második sorában a «(2)» számjegy mögé az «és (3)» beszúrást kell iktatni. A 72. § új (3) bekezdéseként az alábbi szöveget kell felvenni : «(3) A villamos energiát és — amennyiben a dolgokra vonatkozó jogszabályok reájuk illenek -— a joguralomnak alávethető egyéb energiákat általában dolgoknak kell tekinteni. Ehhezképest a villamos energiát és általában az említett egyéb energiákat a büntetőtörvények alkalmazása szempontjából is úgy kell tekinteni, mintha dolgok volnának.» Ez a kiegészítés azért szükséges, mert a hazai ipar fejlesztéséről szóló 1907. évi III. t.-c. módosítása tárgyában benyújtott és most a képviselőházban tárgyalás alatt álló törvényjavaslat az említett törvényből az «áramlopásra» vonatkozó rendelkezést, mint inkább a villamosságügyi törvénybe tartozót, nem vette át. Az itt javasolt szöveg annyiban bővebb az 1907 : III. t.-c' 2. §-ánakharmadik bekezdésében foglalt rendelkezésnél, hogy nem csupán a büntetőjogi védelemről rendelkezik, hanem magánjogi szempontból is állást foglal. Egyébként szorosan alkalmazkodik Magyarország Magánjogi Törvénykönyve javaslatának 433. §-ához azzal az eltéréssel, hogy az ott említett «természeti erők» helyett az «energiák» kifejezést használja. ' Ezek alapján az együttes bizottság kéri a t. Felsőházat, méltóztassék a törvényjavaslatot a bizottság által javasolt módosításokkal részleteiben is elfogadni. Az együttes bizottság a törvényjavaslatnak a felsőház ülésében való előadásával Kühne Lóránt felsőházi tagot bízta meg. Kelt Budapesten, a felsőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának 1931. évi február hó 7-én tartott együttes üléséből. gr. Hadik János s. k., Kühne Lóránt s. &., az együttes bizottság elnöke. az együttes bizottság előadója. (A bizottságok együttes jelentésében javasolt és a felsőház által elfogadott, továbbá a felsőház ülésében javaslatba^ hozott és elfogadott módosítások közül a képviselőház a 4., 37., 39., 49., 52., 56., 60., 63., 65., 66., 67. és 72. §-okon a felsőház által eszközölt módosításokat magáévá tette, a 10., 11., 15., 33., 50., 58. és az 59. §-okon tett felsőházi módosításokat pedig mellőzte. Lásd még 518. és 536, számú irományokat.) " •
