Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.

Irományszámok - 1927-498

I$ä 49& szám. adó alá vonnv ami mellett ezen illetmények után a tantiémadót és a jövedelemadót természetesen továbbra is változatlanul le kell róni. Ebben a javaslatban kell gondoskodnom arról is, hogy a rokkantellátási adóról szóló 1925 : XLVIII. t.-c. hatálya meghosszabbíttassék. Az idézett törvénycikk ugyanis a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ellátási díjainak felemelhetése céljából külön céladót, az úgynevezett rokkantellátási adót léptette életbe. A törvénynek hatályát a törvényhozás annakidején időbelileg öt évre korlátozta abban a reményben, hogy ezután külön adó nélkül is fedezni lehet a felemelt ellátási díjakat. Minthogy az öt évi tartam 1930. évi december hó 31.-én lejár, a bevételeknek a gazdasági helyzet alakulása folytán beállott csökkenése pedig nem teszi lehetővé, hogy ezt az adót mellőzzük, még kevésbbé lehet arról szó, hogy a rokkantak ellátási díjait csökkentsük, ezért gondoskodni kell arról, hogy a fentidézett törvény hatálya meghosszabbíttassék. Végül ebben a javaslatban kívánunk gondoskodni arról is, hogy az úgynevezett törpe-iskolákat, vagyis azokat, amelyeknek fennállását a tanulók létszáma nem indokolja, községenkint egyetlen állami iskolába lehessen összevonni, továbbá, hogy a fizetéskiegészítő államssgély csak annyi tanerő után engedélyeztessék, amennyire a tanulók létszámának arányában tényleg szükség van. Ezzel részben az állami kiadásoknál, részben pedig a helyi terheknél számottevő megtakarításokat lehet elérni anélkül, hogy bármilyen kulturális vagy közoktatási célt veszélyeztetnénk. A tervezett intézkedésekkel közvetlenül érintett tanerők érdekeinek megvédése céljából természetesen gondoskodni kívánunk megfelelő elhelyezésükről akként, hogy a feleslegessé váló tanerők más megüresedő állami vagy államsegélyes községi iskolákhoz neveztessenek ki. Részletes indokolás. A törvényjavaslat /. Fejezete a kiadások apasztására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, amennyiben egyrészt arra utasítja a kormányt, hogy az 1930/31. évi költségvetésben megállapított kiadásoknál fokozott takarékossággal megtakarításokat érjen el, másrészt ugyancsak a kiadások apasztása céljából elrendeli, hogy a közszolgálati alkalmazottak létszámát apasztani kell, a státusokat pedig újból meg kell állapítani annak az elvnek szem előtt tartásával, hogy a létszámcsökkentés arányában a magasabb állások száma is csökkentessék. Az 1. §-hoz. A javaslat 1. §-a szerint az 1930/31. évi állami költségvetésben az állami közigazgatás részére megállapított rendes és átmeneti kiadásoknál legalább 25 millió pengő, az állami üzemek részére megállapított ilyen kiadásoknál pedig legalább 20 millió pengő megtakarítást kell elérni. Az általános indo-, kolásban már részletesen kifejtettem azokat a módozatokat, amelyekkel ezt a megtakarítást biztosítani kívánjuk. Ezúttal tehát csak arra kívánok reámutatni, hogy a kormány a tervezett megtakarításokat a költségvetésnek csupán rendes és átmeneti kiadásainál kívánja elérni, vagyis nem kívánja a beruházásokra előirányzott , összegeket; is csökkenteni, nehogy a kilátásba vett szükséges beruházások elmaradása a munkanélküliséget fokozza. A 2. §-hoz. A kormány által a közigazgatás minden ágazatában és az állami üzemeknél tervezett egyszerűsítések és átszervezések folytán nem lesz szükség a jelenlegi létszámú személyzetre, ezért gondoskodni kell arról, hogy az állami közigazgatási. alkalmazottaknak és az állami üzemek személyzetének a lét-