Felsőházi irományok, 1927. XIII. kötet • 420-473. sz.
Irományszámok - 1927-425
425. szám. 71 Son Altesse Sérénissime le Régent du Royaume de Hongrie : M. le Baron Paul Forster, Son Envoyé Extraordinaire et Ministre Plénipotentiaire à Belgrade ; et M. Alfred de Nickl, Conseiller de Légation, Directeur de la Section Economique au Ministère Royal Hongrois des Affaires Etrangères. Sa Majesté le Roi des Serbes, Croates et Slovènes : M. le Docteur Voïslav Marinkovitch» Son Ministre des Affaires Etrangères» lesquels, après s'être communiqués leurs pleinpouvoirs trouvés en bonne et due forme, sont convenus des dispositions suivantes : Article premier. Chacune des Parties Contractantes s'engage à pourvoir à ce que sur son territoire les ressortissants de l'autre Partie qui par suite des maladies physiques ou mentales ont besoin de secours et de soins médicaux, y compris le traitement dans les hôpitaux, soient traités à l'égal de ses propres ressortissants, jusqu'à ce que leur rapatriement puisse s'effectuer sans danger pour leur santé ou celle d'autres personnes. Si l'une des Parties Contractantes veut rapatrier un malade incurable ou un malade mental soigné sur son territoire, l'autre Partie ne peut refuser sa réception pourvu que le malade soit son propre ressortissant. La remise du malade aura lieu à la stationfrontière de l'Etat acceptant. Article 2. Le remboursement des frais des secours et soins mentionnés à l'article précédent, ainsi que ceux d'enterrements ou de transports ne pourront pas être réclamés des caisses d'Etat, de départements ou communes, ni d'autres caisses publiques quelconques, y compris les caisses et les instituts d'assurance obligatoire de PEtat dont la personne secourue est ressortissante. Ö Föméltósága Magyarország Kormányzója : Forster Pál báró urat, Rendkívüli Követét és Meghatalmazott Miniszterét Belgrádban és Nickl Alfréd urat, Követségi Tanácsost, a m. kir. Külügyminisztériumban a Gazdasági Osztály Főnökét ; Ö Felsége a Szerbek, Horvátok és Szlovének Királya : Marinkovitch Voislav dr. urat» Külügyminiszterét, akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik közlése után a következő rendelkezésekben egyeztek meg : Első cikk. A Szerződő Felek mindegyike kötelezi magát, hogy gondoskodik arról, miszerint saját területén a másik Félnek azokat a polgárait, akiknek testi vagy szellemi betegségek miatt segélyre és — a kórházi ápolást is ideértve — orvosi ellátásra van szükségük, saját polgáraival egyenlő elbánásban részesítsék mindaddig, amíg az illetők hazaszállítása sajátjvagy más személyek egészségének veszélyeztetése nélkül végbe nem mehet. Ha a Szerződő Felek valamelyike haza akar szállíttatni valamely, saját területén ápolt gyógyíthatatlan beteget vagy elmebeteget, a másik Fél nem utasíthatja vissza annak átvételét, feltéve, hogy a beteg saját állampolgára. A beteg átadása az átvevő Állam határállomásán történik. 2. cikk. Nem lehet követelni az előbbi cikkben említett segélyezéseknek és gondozásoknak, úgyszintén az eltemetésnek vagy szállításnak költségeit annak az Államnak állampénztáraitól, tartományi vagy községi pénztáraitól, sem egyéb közpénztáraitól, — ideértve a kötelező biztosítás pénztárait és intézeteit is — amely Államnak a segélyezett személy alattvalója.
