Felsőházi irományok, 1927. XIII. kötet • 420-473. sz.

Irományszámok - 1927-430

ÍU 430. szám. annak helye nincs, az a bíróság utasítja vissza, amelynél a fellebbezést, illetőleg a felülvizsgálatot beadták. Ugyanezt a szabályt alkalmazza a törvényjavaslat e §-a a felfolyamodásra is. Perújítás. A 46. §-hoz. A 32. §. indokolása kifejti, hogy a felek új tényeket és bizonyítékokat a szóbeli tárgyaláson csak kivételesen terjeszthetnek elő, a fellebbezési bíróság az e §. ellenére előterjesztett tényállításokat és bizonyítékokat mellőzi. Ennek következtében az ilykép mellőzött tények vagy bizonyítékok érvényesítésére a perújítást lehetővé tenni és a Pp. 563. §-ának 12. pontját ilyen értelemben kiegészíteni kellett. A 47. és 48. §-okhoz. A Pp. 566. §-a szerint a perújítási keresetet az elsőbíróság jogerős végítélete ellen rendszerint az ügyben eljárt elsőbíróság előtt, a fellebbezési bíróság jogerős végítélete ellen pedig a fellebbezési bíróság előtt kell megindítani; ha azonban a perújítási ok az elsőbírósági végítélet alapjául szolgáló fellebbezési bírósági határozat ellen vagy az ellen is érvényesíttetik, a perújítási keresetet a fellebbezési bíróság előtt kell megindítani. A fellebbezési bíróság előtt kell ma megindítani a perújítási keresetet akkor is, ha a perújítási okot a felülvizsgálati bíróság végítélete vagy a végítélet alapjául szolgált határozata ellen érvényesítik ; ha azonban a felülvizsgálati bíróság végítéletét vagy határozatát a Pp. 563. §-ának 1—7. pontjai alapján támadják meg vagy e pontok alapján is megtámadták, a perújítási keresetet a fölülvizsgálati bíróság előtt kell megindítani. A perújítási illetékességnek ez a szabályozása rendkívül bonyolult és a gyakorlatban egyes esetekben nehézzé tette a perújításra illetékes bíróság meghatározását. Hozzájárul ehhez, hogy a törvényjavaslatban szabályozott fellebbezési eljárás, amely szerint a fellebbezési eljárás súlypontja az iratokon van, kevésbbé alkalmas az új tényekre és bizonyítékokra alapított perújítás elintézésére. A fellebbviteli bíróságok munkaterhének könnyítése is indokolttá teszi, hogy a perújítási keresetet, különösen ha abban új tények és bizonyítékok érvényesítéséről van szó, lehetőleg az elsőbíróság tárgyalja és intézze el. A törvényjavaslat ennélfogva a Pp.-nek fentidézett rendelkezéseit olykép módosítja, hogy a perújítási keresetet az ügyben eljárt elsőbíróság előtt kell megindítani. Csakis abban az esetben, ha a fellebbezési vagy a felülvizsgálati bíróság végítéletét a Pp. 563. §-ának 1—7. pontjaiban meghatározott valamelyik perújítási ok alapján támad ják meg, kell a perújítási keresetet a fellebbezési, illetőleg a felülvizsgálati bíróság előtt megindítani. Visszás volna például, hogy abban a kérdésben, vájjon a fellebbezési vagy a felülvizsgálati bíróság szabályszerűen volt-e alakítva, vagy hogy az ítélet hozatalában kizárt bíró vett-e részt, vagy hogy a fellebbezési vagy a felülvizsgálati bíróság előtt a fél nevében harmadik személy meghatalmazás nélkül járt-e el vagy nem, nem maga a fellebbezési vagy a felülvizsgálati bíróság, hanem az ilyen körülmények eldöntésére nem hivatott elsőbíróság járna el. Ha a Pp. 563. §-ának 1—7. pontjai alapján indított perújítási keresetben más perújítási okokat, különösen új tényeket és bizonyítékokat is érvényesítenek, a fent kifejtett szabályozás következménye az is, hogy a fellebbezési vagy a felülvizsgálati bíróság csak a Pp. 563. §-ának 1—7. pontjaiban meghatározott perújítási okot dönti el, a többi perújítási ok eldöntése végett pedig az ügyet az első* bírósághoz utasítja.