Felsőházi irományok, 1927. XIII. kötet • 420-473. sz.

Irományszámok - 1927-430

430. szám. 143 esetben kiegészítheti a felülvizsgálati bíróság a fellebbezési bíróság ítéletének tényállását. A 41. §-hoz. A 34. §. indokolásában előadtam azokat az okokat, amelyeknél fogva az eljárás szünetelését a fellebbezési eljárásban csak kivételesen, rendkívüli esetben lehet engedélyezni. A szünetelés ellen ott felhozott okok fokozottan állanak a felülvizsgálati eljárásban és indokolttá teszik, hogy csakis a felek kölcsönös megegyezése alapján a felülvizsgálati eljárás szünetelésének egyáltalában ne legyen helye. A 42. §-hoz. A Pp. 542. §-ának utolsó bekezdése értelmében a felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálati, illetőleg a csatlakozási kérelem indokolása és különösen a felhozott jogszabály iránt határozatának indokaiban nyilatkozni köteles. Ez a kötelezettség a felülvizsgálati bíróságot sok esetben fölösleges munkával terheli meg. A felek kérelmeik indokolásául sok esetben lényegtelen körülményeket is hoznak föl. Kétségtelenül helyes, hogy a felülvizsgálati bíróság a joggyakorlat fejlesztése és a jogegység biztosítása érdekében a felhozott jogszabály iránt minél több esetben nyilatkozzék, azonban ez is csak akkor szükséges, ha a fellebbezési bíróság ezt nem tette volna meg már előbb is ítéletében. A felülvizsgálati bíróságra nyugodtan rá lehet bízni azt a feladatot, hogy a jogszabályok tekintetében felmerült kétségeket el fogja oszlatni és az eltérő magyarázatok esetében a helyes irányt meg fogja jelölni. Ennek következtében a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a felülvizsgálati bíróság a kérelmek indokolása és különösen a felhozott jogszabály iránt határozatának indokaiban csak akkor nyilatkozik, ha ezt szükségesnek tartja. A 43. §-hoz. A Pp. 543. §-a szerint a felülvizsgálati bíróság abban az esetben, ha a fellebbezési bíróság ítéletét és eljárását feloldja, a fellebbezési bíróságot további eljárásra és újabb határozathozatalra utasítja és ebben az esetben a fellebbezési bíróság az új eljárásban és határozathozatalban alkalmazkodni köteles a felülvizsgálati bíróság álláspontjához. Kétség merült fel aziránt, hogy a felülvizsgálati bíróság utasítása kiterjedhet-e arra is, hogy a fellebbezési bíróság miképpen mérlegelje a bizonyítást. A bizonyítás szabad mérlegeléséből az következik, hogy a bizonyítékokat mérlegelő bíróság csakis saját belátása és meggyőződése szerint járhat el, mert ellenkező esetben ez a mérlegelés már nem volna szabad mérlegelés. Kétségek eloszlatása végett a törvényjavaslat ezt kifejezetten kimondja. A 44. §-hoz. A Pp. 545. §-a szerint abban az esetben, ha a királyi törvényszéknek, mint fellebbezési bíróságnak ítéletét támadják meg és a per tárgyának értéke az 1925 : VIII. t.-c. 55. §-a alapján igazságügyminiszteri rendelettel megállapított összeget meg nem haladja, a felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálati kérelem felől szóbeli tárgyalás nélkül nyilvános előadás alapján határoz. A törvényjavaslat 24. és 35. §-a szerint a fellebbviteli eljárásban a per tárgyának értéke helyébe a fellebbezési, illetőleg a felülvizsgálati érték és ennek megfelelően a Pp. 545. §-ában is a per tárgyának értéke helyébe a felülvizsgálati érték jön. Felfolyamodás. A 45. §-hoz. A törvényjavaslat 27. §-a szerint a fellebbezést, a törvényjavaslat 37. §-a szerint pedig a felülvizsgálatot abban az esetben, ha az elkésett, vagy ha