Felsőházi irományok, 1927. XIII. kötet • 420-473. sz.

Irományszámok - 1927-430

i4â 430. szám. A 36. §-hoz. A fellebbezésnek nyilvános előadás útján történt elintézése esetében jegyzőkönyv felvétele rendszerint nem szükséges. A bíróság tehermentesítése végett tehát jegyzőkönyvet ilyen esetben csak akkor kell felvenni, ha a bíróság azt szükségesnek tartja. Felülvizsgálat. A 37. §-hoz. A javaslat e §-a a Pp. 521. §. 1. bekezdésében felülvizsgálat megengedhetősége szempontjából figyelembe vehető pertárgy értéke helyett a felülvizsgálati értéket mondja irányadónak. E részben ugyanazok az okok jönnek figyelembe, amelyeket a 24. §. indokolása magában foglal. A Pp. 521. §-ának 1. bekezdése kisebb felülvizsgálati értékhatárt állapít meg a részvénytársasági vagy szövetkezeti viszonyból, továbbá a szabadalomnak, a védjegynek, valamint az ipari mintának törvényes oltalmára fennálló szabályok megsértéséből származó perekben. A törvényjavaslat, amely egyébként ezekben a perekben tekintet nélkül az értékre fellebbezést enged meg, nem látja szükségesnek, hogy a felülvizsgálat tekintetében különbség legyen ezek között és más perek között. A jogegység biztosítását ezekben a perekben is jobban fogja szolgálni a jogegységi határozatok hozatalának ez a nagyobb lehetősége, amelyet a javaslat 116. §-a tartalmaz. A Pp. 521. §-ának utolsó bekezdése arra a téves értelmezésre adhat okot, hogy a perköltség tárgyában minden esetben lehet felülvizsgálattal élni, ha a felülvizsgálat egyúttal az ítélet egyéb része ellen irányul, tekintet nélkül arra, hogy az egyéb rész ellen irányuló felülvizsgálatnak van-e helye vagy nincs. Ez a helytelen magyarázat felesleges felülvizsgálati kérelmekkel terhelheti a felülvizsgálati bíróságot. A törvényjavaslat ennélfogva szükségesnek találja annak világos kimondását, hogy a perköltségek kérdésében csak akkor van felülvizsgálatnak helye, ha az ítéletnek egyúttal megtámadott egyéb része egymagába*n is felülvizsgálattal megtámadható. A 38. §-hoz. Ez a §. annyiban módosítja a Pp. 525. §-át, hogy a kir. törvényszéknek mint fellebbezési bíróságnak ítélete elleni felülvizsgálati bíráskodásra hivatott bíróságot (kir. Kúria vagy kir. ítélőtábla) nem a per tárgyának, hanem a felülvizsgálati értéknek alapján kívánja meghatározni, ami összhangban van a 37. §. rendelkezésével is. A 39. §-hoz. Ez a §. összhangban van a fellebbezési eljárásban hasonló rendelkezést tartalmazó 27. §-szal és indokolása ugyanaz, mint a 27. §-é. A 40. §-hoz. A Pp. 534. §-ának utolsó bekezdése értelmében a felülvizsgálati bíróság tényállást egyes meghatározott eseteken kívül a bizonyítás mérlegelése vagy tárgyalás alapján meg nem állapíthat. Ez a szabály olyan esetekben is akadályozta a felülvizsgálati bíróságot a tényállás megállapításában és kényszerítette az ítélet feloldására, amikor a Kúria maga is könnyen megállapíthatta volna a tényállást. A törvényjavaslat ennélfogva kitágítja a felülvizsgálati bíróság jogát a tényállás megállapítására olyan esetekben, amikor ez nem aggályos. Ilyen eset az, ha a felülvizsgálati bíróság a tényállást a bizonyításnak közvetlen észlelése nélkül a bizonyítás mérlegelésével az iratok alapján vagy a feleknek teljesen egybehangzó előadása alapján megállapíthatja. A törvényjavaslat azonban ezt is csak abban az esetben engedi meg, ha a fellebbezési bíróság ítéletének tényállása a kérdéses tényállítás tekintetében nem tartalmaz megállapítást. Ebben az utóbbi