Felsőházi irományok, 1927. XIII. kötet • 420-473. sz.

Irományszámok - 1927-430

118 430. szám. a főtárgyalási jegyzőkönyvből vagy egyéb iratokból úgyis megállapíthatók, s oly körülményeknek leírását, amelyeknek az ügy lényege szempontjából nincs jelentőségük. Ehhez képest : a Bp. 327. §-a 1. bekezdésének 2. pontja helyébe az alábbi 2. pontban foglalt rendelkezés lép : 2. az eljáró törvényszék megnevezését és annak mint büntetőbíróságnak megjelölését, továbbá annak felemlítését, hogy a főtárgyalás nyilvános volt-e vagy sem ; a Bp. 327. §-a 1. bekezdésének 3. pontja és 2. bekezdésének a) pontja hatályát veszti ; a Bp. 328. §-ának 1. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : Az ítélet indokolásában elő kell adni a tényállást, de nem kell ismertetni a tanuk vallomásait, a szakértők leleteit és véleményeit, sem a bizonyítékul használt okiratok tartalmát. Ki kell fejteni továbbá megfelelő esetben, hogy miért nem tulajdonított bizonyító erőt a bíróság valamely bizonyító eszköznek. Azt, hogy a tényállást mely bizonyítékok alapján állapította meg a bíróság, rendszerint elegendő a tanuk vagy szakértők nevére, avagy az okiratokra való utalással jelezni. Ha azonban a ténykérdés bonyolult, részletesen ki kell fejteni, hogy a bíróság mily okokból tartja bebizonyítottnak a tényállást. Minden esetben fel kell sorolni ezenfelül azokat az okokat, melyek a jogi kérdésnek eldöntésénél, illetőleg a főtárgyalás során tett, de elutasított indítványok felett való határozat hozásánál irányadók voltak. 113. §. Ha a vádlott a főtárgyaláson részletes beismerő vallomást tett, amelyet a főtárgyalás egyéb adatai is megerősítenek, s az ítélet ellen az erre jogosultak egyike sem jelentett be perorvoslatot, a főtárgyalásról nem kell jegyzőkönyvet készíteni, az ítélet indokolása pedig csak a tényállás rövidre fogott előadás;!fa és annak feltüntetésére szorítkozik, hogy a vádlott a vád tárgyává tett bűncselekményben való bűnösségét beismerte és beismerését a főtárgyalás egyéb adatai is megerősítették. Abban az esetben, ha a főtárgyalás felmentő ítélettel vagy az eljárás megszüntetésével végződött és a perorvoslatra jogosultak — ideértve a főtárgyaláson jelen volt sértettet is — perorvoslattal nem éltek, a főtárgyalásról nem kell jegyzőkönyvet készíteni, az ítélet pedig a Bp. 327. §-a 1. bekezdésének 1. és 2. és 4—8. pontjaiban és 328. §-ának utolsó bekezdésében foglalt adatok feltüntetésére szorítkozhatik. Az előbbi bekezdések rendelkezései a járásbírósági eljárásra is megfelelően kiterjednek. A bíróság tanácskozásáról és szavazásáról külön jegyzőkönyvet csak akkor kell készíteni, ha véleményeltérés merült fel. Az 1928 : X. t.-c. 27. §-a hatályát veszti. Egyszerűsítések az elnapolás és félbeszakítás tekintetében. 114. §. A Bp. 335. §-ának 2. és 3. bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : Főtárgyalást elnapolni vagy félbeszakítani, amennyiben erre nem olyan személy távolléte ad okot, akinek jelenléte kötelező, csak a megjelent vádlott és tanuk, esetleg szakértők kihallgatása után szabad. A félbeszakítás meghatározott időre történik. A főtárgyalás folytatása végett kitűzött időpontra a jelenlevőket a határozat kihirdetésével kell idézni és a félbeszakított főtárgyalást a törvényszéknek ugyanazon egyesbírája vagy ugyanazon tanácsa előtt egy hónapon belül ismétlés nélkül kell folytatni. Egy hónapnál tovább tartott elnapolás vagy félbeszakítás után a főtárgyaiásnak elölről kezdése csak akkor mellőzhető, ha az elhalasztott főtárgyalás óta két hónapnál több idő el nem telt, ha azon a bíróság tagjai