Felsőházi irományok, 1927. XIII. kötet • 420-473. sz.

Irományszámok - 1927-430

430. szám. 119 mind jelen voltak és ha a tárgyalás ismétlését egyikük sem kívánta. A tanácsülési elintézés kiterjesztése a kir. ítélőtáblánál. 115. §. A kir. ítélőtábla a fellebbezést, ha ülésen kívül (Bp. 398. §.) nem intézhető el, a Bp. 400. §-ában felsorolt eseteken kívül is rendszerint tanácsülésben intézi el ; főtárgyalást kell azonban tartani, ha a tanács úgy látja, hogy a kir. törvényszék ítéletének alapjául szolgáló ténybeli megállapítást a vádlott terhére vagy javára meg kell változtatni, vagy hogy a fellebbviteli főtárgyalás elrendelése egyéb fontos okból szükséges. Főtárgyalást kell továbbá akkor is tartani, ha csatlakozást jelentettek be, vagy ha a felek bármelyike a fellebbezés bejelentésekor szóval, vagy a fellebbezést vagy az indokolást tartalmazó iratában vagy egyébként az ügynek elintézésére bejelentéséig a kir. ítélőtáblánál írásban főtárgyalás tartását kéri. A tanácsülési elintézés kiterjesztése a kir. Kúrián. 116. §. A kir. Kúria a semmisségi panasz tárgyában a Bp. 434. §-ában felsorolt eseteken kívül is tanácsülésben határozhat, ha a tanácselnök az előadónak ily irányú előterjesztéséhez hozzájárul. Ily ügyekben is tárgyalást kell tartani, ha a tanács a tárgyalás elrendelését fontos okból szükségesnek találja, úgyszintén ha csatlakozást jelentettek be vagy ha a felek bármelyike a semmisségi panasz bejelentésekor szóval vagy a semmisségi panaszt vagy indokolását tartalmazó iratában vagy egyébként az ügynek elintézésre bejelentéséig a kir. Kúriánál írásban tárgyalás tartását kéri. A sajtótermék elkobzására irányuló tárgyi eljárás egyszerűsítése. 117. §. A Bp. 478. §-ának 1. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : A Bp. 477. §-ának alkalmazása esetében a bíróság a jogerős ítéletet csak a belügyminiszterrel közli. Az ítélet közhírrétételéről s az elkobzandó és megsemmisítendő sajtótermékeknek az ország egész területén elkobzásáról és megsemmisítéséről a belügyminiszter gondoskodik. Az evégből szükséges rendelkezéseket a belügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértve teszi meg. Bűnügyi költségek előlegezése. 118. §. A Bp. 479. §-ának 2. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : Ha az eljárás kizárólag közvádra vagy szegénységi jogon folyik, a bűnügyi költségeket, kivéve azokat, melyeket a terhelt képviselete, illetőleg védelme okozott, megtérítés fenntartásával az államkincstár előlegezi. Ha az eljárás magánvádra folyik, a bíróság tanú vagy szakértő megidézését — kivéve ha a megidézést kérő fél szegénységi jogban részesül — megfelelő összeg előzetes letétbehelyezésétől teheti függővé. A bűnügyi költségek csökkentése. 119. §. A Bp. 483. §-a helyébe a következő rendelkezés lép : Azokban a költségekben, melyek nyilvánvalóan alaptalanul bejelentett bizonyíték felvételével vagy tudva hamis, avagy feltűnően gondatlan feljelentés alapján megindított eljárással merültek fel, meghallgatása után azt kell marasztalni, aki az ily költségek felmerülésére — ideértve az ellenfél ügyvédi képviseletével járó költségeket is — okot szolgáltatott. Illetékkötelezettség büntetőbírósági ügyekben. 120. §. A pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértve, rendelettel illetékkötelezettséget állapíthat meg és az illeték tételeit is szabályozhatja a pótmagánvádra folyó bűnügyek tekintetében, továbbá a rágal-