Felsőházi irományok, 1927. XIII. kötet • 420-473. sz.

Irományszámok - 1927-430

430. szám. 113 nyadát terhelje, azoknak a tulajdonostársaknak beleegyezése nélkül, akiknek a tulajdoni hányadát a teher a megosztás előtt nem terhelte, nem lehet foganatosítani. Az igazságügyminiszter rendelettel szabályozhatja a tulajdonközösség jogügyleti megszüntetésénél követendő telekkönyvi eljárást, különösen azt, hogy mely esetekben kell az érdekelt tulajdonostársakat, valamint a jelzálogos hitelezőket a telekkönyvi rendtartás 56. §-ának d) pontjára és az 1927 : XXXV. t.-c. 38. §-ára figyelemmel meghallgatni és azt, hogy a meghallgatás végett megidézettek meg nem jelenésének a telekkönyvi jogok bejegyzése tekintetében mik a következményei. 99. §. Az 1913 : X. t.-c. 23. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : A társulat megalakulásával a közös legelő tulajdona a társulatra száll át és az egyes tagokat csupán a legelőnek az 1913 : X. törvénycikkben szabályozott közös használata és az ezzel járó jogok illetik meg. Ha a társulat megalakult, a közös legelő tulajdonát a társulat megalakulásával a társulat javára kell bekebelezni. Ha a közös legelőben részes felek egyéni telekkönyvi betéteiben (telek jegyzőkönyveiben) utalás van arra a kapcsolatra, amelyben az osztatlan illetőség a telekkel, mint fődologgal volt, a tulajdonjognak a társulat javára bekebelezésével egyidejűleg az utalást az egyéni betétekben (telekjegyzőkönyvekben) törölni kell. Ha a tulajdonostársak s illetőségeik abban a telekkönyvi betétben (telekjegyzőkönyvben) vannak telekkönyvezve, amelyben a közös legelő van felvéve, a telekkönyvi hatóság a társulat tulajdonjogának bekebelezése után a meghaladott és törölt bejegyzések kihagyásával új telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) készítése iránt hivatalból is intézkedhetik. Ha a tulajdonostársak illetőségei a tulajdonostársak egyéni betéteiben vannak telekkönyvezve, ezeket az egyéni betétekből át jegyzés nélkül le kell jegyezni s a tulajdonjogot a társulat javára a közös legelő telekkönyvi betétében (telekjegyzőkönyvében) kell bekebelezni. Ha az egyes tulajdoni hányadrészeket terhelő bejegyzéseket törölni nem lehet, ezeket a tulajdonjognak a társulat javára bekebelezésével egyidejűleg a társulat tulajdonába átment legelő telekkönyvi betétébe (telekjegyzőkönyvébe) kell átvinni, mégpedig ha ezek a terhelő bejegyzések az összes egyéni illetőségekre nézve azonosak és azonos rangsorban vannak, azokat az egész legelőre a legeltető társulat terheként, — különböző terhelés esetében pedig a bejegyzések alapjául szolgált kérelmek beérkezése időrendjének (iktatószámának) megfelelő sorrendben annak feltüntetésével, hogy az átvitt tehertétel melyik volt tulajdonostársnak milyen nagyságú illetőségét terheli. A tulajdonjognak a társulat nevére való bekebelezése után az egyes társulati tagok javára vagy terhére további jogot a telekkönyvbe nem lehet bejegyezni. Az 1913 : X. t.-c. 17. §-a és 20. §-ának első mondata hatályát veszti. Az 1913": X. törvénycikk egyes rendelkezéseiben a társulati tag tulajdoni illetősége alatt ezután a társulati tag közös legelőbeli használati illetőségét kell érteni. A szükséges telekkönyvi rendezés, valamint a közös legelőbeli illetőségekre vezethető végrehajtás részletes szabályait tekintettel az 1913 : X. t.-c. 34. §-ára a m. kir. igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg. 100. §. Az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg az 1914. január hó elseje előtt a telekkönyvbe bejegyzett tehertételek törlésének szabályait. Az igazságügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg azt is, hogy az árFelsőházi iromány. 1927—1932. XIII. kötőt. [fi